Szerintetek jogosan tettek feljelentést a NAV-osok az őket bepanaszoló utas ellen?
Az utas Nyugat-Európából érkezett haza. A gépből kiszállva busz vitte be őket a repülőtér épületébe, ahol a vámosok – a panaszos elmondása szerint – mindenkitől útlevelet vagy személyit kértek, ő azonban ezt kifogásolta. Elmondása szerint ezért hat vámos rászállt, és méltatlan stílusban oktatták ki. Erre ő hivatalosan észrevételt tett az adóhatóságnak, Részletesen leírta a történteket, és panaszában valóban keresetlen szavakat használt a reptéri vámosokra, a pénzügyőr hadnagyokra és századosokra egyaránt. Ezt nem tűrték az egyenruhások, és ezért ők is feljelentették az utast becsületsértésért.
Az egyik megkérdezett ügyvéd szerint megvalósulhatott a becsületsértés, és miután rendvédelmi dolgozókról van szó, az ügyből a feljelentéssel automatikusan lett közvádas eljárás. Becsületsértés esetén ráadásul – szemben a rágalmazás vétségével – még egy négyszemközti megjegyzésnek is lehet büntetőjogi következménye, nem szükséges hogy más is jelen legyen. A jogász szerint egyrészt panaszt tenni szabad, a szabad vélemény alkotmányos jog, ugyanakkor a gyalázkodást, a lealacsonyító értékítéletet senkinek sem kötelessége eltűrni. Ráadásul az államnak meg kell őriznie a méltóságát, nem engedheti, hogy rendvédelmi feladatot ellátó személyeket lealacsonyítsanak. Például ha egy rendőrön szabadon gyalázkodhatnak az állampolgárok, akkor hogy lehet tőle elvárni, hogy vérontás nélkül meg tudja a rendet védeni? Az ügyvéd szerint az ebben a konkrét esetben használt minősítések „még csak nem is határesetek, ugyanis a hazai bírói gyakorlat szerint az olyan szavak, mint a nyikhaj, a hülyegyerek vagy a bunkó” már becsületsértőnek számítanak. Nem ritka az ilyen eset, amikor állampolgárok épp így kerülnek közvádas eljárásba.
A panaszos saját védőügyvédje azonban másképp gondolja. Szerinte vannak szakmák, ahol fáradt, ideges, dühös emberek csúnyát mondanak nekünk. A reptéri finánc munkája is ilyen, de az ügyvédé is. Akit ez zavar, az keressen más munkát. Hivatalos személy esetében pedig már 1994-ben kimondta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság, hogy nekik bizony tűrniük kell akár a durva véleménynyilvánítást is, főleg, hogy a reptéri káoszt nemcsak az utasok okozzák,
Na, ki hogyan gondolja?
"a szabad vélemény alkotmányos jog, ugyanakkor a gyalázkodást, a lealacsonyító értékítéletet senkinek sem kötelessége eltűrni."
Egyrészt már itt megbukott a mutatvány.
Másrészt az idézett "Hivatalos személy esetében pedig már 1994-ben kimondta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság, hogy nekik bizony tűrniük kell akár a durva véleménynyilvánítást is" annak okán történt, hogy az 1993-ban hatályos Btk. a hivatalos személy ellen elkövetett becsületsértést külön szakaszban, súlyosabb büntetési tétellel szankcionálta (mint az egyéb személyek ellen elkövetett becsületsértést). Ezt megsemmisítette az AB. Tehát nem az volt a lényege az AB döntésének, hogy a vámosokat nyugodtan lehet k.anyázni.
Nyilván a védő azt hoz elő védekezésképpen, amit akar és tud.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!