Mit takar az a jogi kifejezés, hogy "különös kegyetlenséggel"? Mik tartoznak bele, hogyan képzeljek el egy ilyen bűntényt?

"Melyik az az emberölés amelyik emberies és erkölcsi szempontok alapján történik? Szerintem egyik sem."

Lol. Nem az emberölés történik erkölcsi és emberiességi szempontok alapján, hanem annak megállapítása, hogy mennyire érvényes rá a különös kegyetlenséggel történt elkövetés.

A tűzhalál okozása, élve eltemetés, ölési cselekményt megelőző kínzás minden esetben megalapozza. Megállapítható a különös kegyetlenség, ha az elkövető puszta kézzel, rúgással, rátérdeléssel, taposással valósítja meg a cselekményt.

De nem tekinthető különös kegyetlenségnek a sértett megfojtásával megvalósított ölési cselekmény, valamint a kis számban ismétlődő ütés vagy rúgás, vagy pl. az elkövető hat esetben szúrja meg a passzív alanyt, amelyből öt külön-külön is alkalmas halál előidézésére.

3/2013. BJE. szám

A Kúria Büntető Kollégiuma, mint Büntető Jogegységi Tanács jogegységi határozata:

...

4. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók.

A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagost lényegesen meghaladó szenvedéssel járó (amilyen például a tűzhalál, az élve eltemetés stb.), rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók.

Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselt-e fájdalomérzést, nincs jelentősége, miként nincs különösebb jelentősége az elkövetés eszközének sem. Így megállapítható a súlyosabb minősítés akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményekhez általában használatos, ún. tipikus eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, agyonveréssel, rúgással vagy taposással valósítja meg a cselekményt.

Az eszköz nélkül – lábbal, puszta kézzel – testszerte történő, elhúzódó bántalmazás esetén azonban először abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az elkövető ölésre vagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e. Amennyiben az ölésre irányuló szándék megállapítható, a sértettnek okozott sérülések nagyobb száma, súlya és jellege alapján - különösen, ha az aktív elkövetői tevőlegesség több halálhoz vezető folyamatot is megindított - általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére is. Ilyenkor – mivel a vizsgálódás szempontjai eltérőek – a kétszeres értékelés tilalmának megsértéséről nincs szó.

Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszantartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.

A különös kegyetlenséggel elkövetés felróhatósága mulasztásos emberölés esetén sem kizárt.

Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása, pl.: a holttest feldarabolása, elásása vagy elégetése, kívül esik az elkövetésen és általában a cselekmény felfedezésének a meghiúsítását célozza; ezért önmagában az ilyen magatartás nem valósítja meg a különös kegyetlenséggel elkövetést.

BH 2021.3.64 A fentieket kiegészítve:

...

Nem csupán a fizikai ráhatással járó fájdalomérzetnek van jelentősége, hanem annak a lelkiállapotnak is, amibe az elkövetés folytán a sértett kerül. Az ölés rossz, viszont nyilvánvaló többletgyötrelmet jelent az olyan ölési magatartás, ami szakadatlansága folytán teljes reménytelenségbe űzi a sértettet, aki ennélfogva saját halála szörnyűségét nemcsak fizikailag szenvedi el, hanem azt át is éli.

...