Mi a jogi háttere annak, hogy a sport közben okozott testi sértéseket nem büntetik?

A kérdés jó.

Bőven történnek olyanok, amiket az utcán simán büntetnének.

Kérdező!

A kérdésed jogi hátterét a beleegyezés adja.

Kis hazánk büntetőjogában a büntethetőséget Kizáró és Korlátozó okokat a Btk. általános része taxatÍve felsorolja.

Ezen okok vagy a jogellenességet vagy a társadalomra veszéleyességet (mint felelősségi alapot) zárják ki.

Vannak azonban olyan okok is, amiket nem tartalmaz a tv., hanem a bírói gyakorlat alakítja ki őket: ezek pedig a mengendett (indokolt) kockázat valamint a (sértett) beleegyezése.

A beleegyezés a társadalomra veszélyességet zárja ki.

Az esetleges sérülésekbe történő hallgatólagos (ráutaló magatartással pl. sportegyesületi belépési nyilatkozat aláírása) vagy egyidejű beleegyezés (szórítóba, tatamira lépés) kizárja a bűncselekmény, mint fogalom megállapítását, így büntetőjogi felelősség sincs (nullum crimen sine lege).

Ez azonban nem jelenti azt, hogy súlyos testi sértés okozása esetén nem vizsgálandó a bűncselemény alanyi oldala (szándékosság - gondatlanság), amely a bizonyítottság esetén már büntetőjogi felelősség.

Sértetti beleegyezés, ami a szabályos játék során bekövetkező sérülések esetén kizárja a büntethetőséget. Szóval, ha ketten ugranak a labdáért, de ütköznek, ami miatt úgy esik az egyik, hogy eltöri a karját, az oké. Viszont, ha odamegy hozzá pl. egy kihagyott helyzet miatt, leordítja, majd erőből ellöki, az már nem, mert az olyasmi nem tartozik a játékhoz, az szándékos. Egyébként a szabálytalankodás nem minden esetben érvényteleníti a beleegyezést, csak ha szándékosan, a játékban nem szereplő tevékenység folyamánya a dolog; ergo a les közben történt sérülés esetén él, hiába nem adják meg a gólt.

Ill. szervezőt, bírót lehet büntetni, ha nem olyanok a körülmények, amik optimálisak a sérülések elkerülésére, pl. nem megfelelő pálya, testméretkülönbségek stb.