Mi a pozitívum a státusztörvényben?

>de elgondolkodtam, hogy ennyi negatívum mellett kell lennie pozitív oldalnak is.

-Ebből nem következik. Pl. a harmadik zsidótörvénynek mi volt a pozitív oldala?

Rétvári szerint "a státusztörvény célja, hogy biztosítsa az igazságosságot, azt, hogy aki többet és jobban dolgozik, az magasabb fizetést kapjon". Namármost ez nincsen benne. Sőt továbbra is marad a rugalmas 22-26-os órakeret, azaz nem befolyásolja a bért a heti tanórák száma. Tehát a "többet dolgozik" része a dolognak máris cáfolható. Kérte a szakszervezet, hogy legyen benne, hogy heti 22 felett legyen túlóra, nem tették bele. Ami a "jobban" részét illeti #1-es hozzászóló optimista, úgy gondolja, hogy ő majd többet fog kapni, mert ő "lelkes". Ami nincs benne a törvényben, a részleteket majd rendelet fogja szabályozni. Ami biztos, hogy az eddigi minősítések (gyakornok, PedI, PedII, Mester) csak 15-20eFt/hó biztos többletet adnak, miközben lesz egy kb. 0-600 eFt(!)-os mozgástér, amiről semmit sem tudni. Kezdetben nyilván ez a "járni jár, de nem jut" elven 0-20eFt-os mozgástér lesz...

#11 Miért kell olyanba beleszólni amihez nem értesz és fogalmad sincsen róla?

"Tehát a "többet dolgozik" része a dolognak máris cáfolható. "

Nem az.

Csak nem érted, hogy egy tanárnak nem csak az lehet a munkája, hogy bemegy órára. Az iskola ennél több, közösségi tér is. Az iskolában vannak közösségi programok, szakkörök, korrepetálások, felkészítők, versenyek. Nagyon nem ugyanazt a mennyiségű és minőségű munkát végzi az a kolléganőm aki 12 éve szervez egy versenyt városi szinten minden évben, versenyre viszi 4 évfolyamból a diákokat még másik 3 versenyre is, közben külön korrepetál és szervezője az egyik éves ünnepségnek, mint az, aki éppen csak bejár és megtartja a maga óráit majd azonnal megy is és soha semmiféle külön dologban nem vesz részt az iskolában.

Ahogy nem ugyanazt a teljesítményt nyújtja az a kezdő fiatal tanár, aki minden áldott nap visszajár délutánonként edzéseket tartani az iskolába, külön sportszakkört vezet, diákokat versenyeztet és versenyre készít fel, feltanít a felső tagozatba is, osztályfőnöke egy felsős osztálynak is miközben 4 alsós évfolyamban tanít, meg az a kezdő kolléga aki csak 1 osztályban dolgozik mindösszesen.

A különbségek a mostani tervezet szerint nem tízezres hanem százezres nagyságrendűek lennének.

#12 Mivel tanár vagyok - vagyis oktató, azaz szakképzésben tanítok - van fogalmam róla, sőt már arról a rendszerről is, ami rátok vár.

Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy nem tanórában mérik a munkát. De hidd el, a pénzügyi szabályozók kemény dolgok. Ha öt tanár ingyen elvégzi egy hatodik munkáját, akkor nem fognak hatodik tanárt felvenni. Volt már olyan igh. pályafutásom alatt, hogy amíg a tanárok nincsenek 26-ig kiterhelve, addig nem engedtek óraadót felvenni. Most már nincs ilyen, mióta szakképzésben a 22 feletti órákat is fizetni kell, nyilván felvehetünk óraadókat: többe nem kerül.

>A különbségek a mostani tervezet szerint nem tízezres hanem százezres nagyságrendűek lennének.

-Ez nincs benne a törvénytervezetben, semmilyen részletszabály nincs kidolgozva. A szakképzésben az általad említett szélsőségek között a legutóbbi béremelés bruttó négyezer forintos különbséget bírt tenni...

A lényeg, hogy a mostani kormányzat az oktatásra nem akar költeni. De azt mégsem mondhatja nyíltan, hogy "az idősödő tanári gárda egyre többe kerül, mert vannak ezek a közalkalmazotti hülyeségek, mint a 25 meg 30 éves jubileumi jutalom, meg három évente lépkednek felfelé a bértáblában, pedig ennyi évesen úgysem tud már pályát módosítani, minek nekik az a sok fizetés". Helyette jön ez a "minőségi munkavégzés" maszlag, aminek az lesz az eredője, hogy a fiataloknak érdemben emelnek, az idősebbeknek meg jelentősen infláció alatt.

A minőséget meg nem lehet objektíven mérni, viszont rengeteg időt el elhet pótcselekvésekkel tölteni. Például ezek a Pintér-féle kompetenciamérések. Mivel nem sztenderdizált tesztek, ha év végén jobban teljesít a tanuló, az lehet amiatt is, hogy könnyebbek a kérdések meg amiatt is, hogy okosodott a tanuló, sőt - ha számítani fog az eredmény - akkor amiatt is, hogy év elején jobban sikerült lustábbra hangolni a csapatot. De elmegy vele két tanítási nap, sőt ha tétje lesz, akkor a felkészítésekkel továbbiak. Ami meg a túlmunkát illeti, elvileg mindenkinek 40 órás a munkahét, senkit nem illik feladatokkal túlterhelni. Az önként vállalt túlmunkát meg bértömeg-gazdálkodás esetén nem nézik jó szemmel, mert csak úgy lehet valakinek több bért adni, ha másnak a bérét meg csökkentjük.

Egy igen komoly béremelést kapnak, amivel közeledik a bérük a versenyszférához, de ennek ára van, más feltételekben is közeledni fognak ahhoz. (Többet kell dolgozni, nem mocskolhatod a munkadódat stb)

Valamit valamiért, az élet már csak ilyen.

#14 Az oktatás egy adókból fizetett közszolgáltatás. Ha nem kritizálhatod, az az ötvenes éveket idézi, amikor mindenki tudta, hogy nem lehet nálunk gyapotot termelni, de senki sem mondhatta ki.

Sem komoly béremelés nincs a törvényben (csak annak LEHETŐSÉGE, de ez amúgy a mostaniban is benne van, nem kellett volna egy salátatörvényben a vetítési alapot elszakítani a minimálbértől...), sem az, hogy "többet kell dolgozni".

#15: Nem mondja azt a törvénytervezet, hogy egyáltalán nem lehet kritizálni az oktatást.

-Nem világosak és egyértelműek a határok. "a köznevelésbe vetett közbizalom" gyengüléséhez nem vezethet - de akár tények közlése is vezethet a közbizalom gyengüléséhez, amilyen tények vannak mostanában :)))

#senki nem mondta, hogy ez az elősben lenne

-tehát azt mondod, hogy az erodálódott, de legalább biztos bértáblát elveszik, és semmi konkrét számonkérhetőt nem ajánlanak helyette, csak a reményt. Ez nyilván annak jó, aki még hisz a kormányban és bízik. Én, mióta az életpálya-törvényt simán átírták, hogy ne emelkedjen a minimálbérrel a fizetés, már a törvényeknek sem hiszek, nemhogy a homályos és feltételekhez kötött ígérgetéseknek.

"Egy igen komoly béremelést kapnak [...] Többet kell dolgozni"

Magyarán nem kapnak béremelést.

1-es (és az összes többi, amit te írtál). Én is tanár vagyok, hozzád hasonlóan nem ez az első diplomám, de ha nem látod a valódi problémákat, az elég szomorú. A béremelés kamu, a büdös életben nem fogják megtenni, majd az EU-ra hivatkoznak. Az átvezénylés megtörténhet járáson belül (ez Budapest esetén nem tudom, pontosan hogy néz ki, de nekem Kőbányáról nagyon nem mindegy, hogy a 16. kerületbe kell járnom vagy mondjuk Békásmegyerre.

Az iskolák autonómiáját (ami már szinte nem is létezik) még inkább megnyirbálják, ami hatalmas probléma.

Mellesleg teljesen szétcseszték az előtte se rózsás helyzetű oktatást. Hogy mást ne mondjak, a természettudományokat padlóra küldték, földrajzot tanítok, szenvedek azzal, hogy nem lehet építeni más tárgyakra, mert azokat az ismereteket később sajátítják csak el, az óraszám nevetségesen alacsony, az anyag meg sok (és szar is, de ebbe ne menjünk bele). De ez nemcsak a föcit érinti, a biológia, kémia és fizika is ebben a cipőben jár. Amit a kormány csinál az oktatásügyben, az konkrétan bűncselekmény.