Édesapám nemrég elhunyt.Én leszek az örökös. Nem volt még hagyatéki tárgyalás. A hagyatékin minden tartozását,bevételét megtudom majd? (Cetelem hitelkártya,vodafone tulfizetés,stb).

"Ez tenyleg így megy? Ha valaki nem is tartja a kapcsllatot azzal, akitől örököl?

10 eve nem beszeltem szüleimmel, fogalmam sincs, hogy cetelem meg egyebek... azt sem tudom, hol laknak jelenleg. Ilyenkor??"

Velem tavaly volt ilyen. Apámat utoljára kb 1997-ben láttam. Kaptam egy pár oldalas kitöltendő nyomtatványt, hogy hol élt, mije volt... fogalmam sem volt. Felhívtam a számot, ami a papíron volt, ott egy ügyintéző picsa - nem szeretem ezt a szót, de szuperül leírja - elkezdett velem veszekedni, hogy engem milyen nehéz volt megtalálni - nem költöztem el a városból, a nevem is ugyanaz, és legalább ennyi munkát nem kéne elvégeznie? -, és mi az, hogy nem tudok apámról semmit.

Végül odaköpte, hogy akkor húzzak át mindent, írjam bele, hogy nem tudok semmiről, nem volt kapcsolattartás, és így hagyatéki sem volt.

Mondom mindig, a közjegyző a világ legfeleslegesebb munkája. Azért fizetsz neki, hogy felolvassa azt, amit te leírtál egy papírra.

#22: Konkrétan fogalmad sincs a hagyatéki eljárásról. Láthatóan még azzal sem vagy tisztában, hogy NEM a közjegyző gyűjti össze az adatokat, hanem a polgármesteri hivatal hagyatéki ügyintézője, aki a jegyző (NEM közjegyző, a kettő marhára nem ugyanaz) nevében intézkedik.

Szerinted kitől kéne adatot kérni a hagyatékról? Úgy gondolod, hogy egy kerület/település teljes lakosságának vagyoni helyzetével, családfájával tisztában kéne lennie egy ügyintézőnek? Egy dolognak tudnak utánanézni: az országos ingatlan-nyilvántartásnak. Személyeket pedig ismert adatok alapján tudnak keresni. Azt sem tudhatják (és nem is kell tudniuk), hogy valaki évtizedek óta tojt az apja fejére.

NINCS hozzáférésük pl. anyakönyvi adatokhoz, kvázi nem tudhatják, hogy Gipsz Jakabnak hány gyereke van, pláne, kik azok és hol élnek, élnek-e egyáltalán. Gépjárműnek, bankszámlának, munkabérnek, nyugdíjnak NEM. 2 nap alatt belebolondulnál olyan mennyiségű, és összetett munkába, mint amit a hagyatékosok végeznek.

Ritka undorítóan nyilvánulsz meg (p*csának nevezed!) azt, aki baromi sok meló, utánajárás árán felkutatott téged - vagyis a MUNKÁJÁT VÉGEZTE.

Bezzeg ha kiderült volna, hogy maradt utána valami nagyértékű ingatlan, akkor ott toporzékolnál, hogy mikor kapod már meg.

Lepontozhatsz, tojok rá, de tapasztalatból írtam. Nem egy, nem kettő ügyem van, ahol még a szülője halálról sem tudott az illető, miután 1,5 év alatt sikerült kinyomozni, hogy létezik egyáltalán, most meg veri a tamtamot, meg helyszíni ingóleltárt akar felvetetni, mert hirtelen minden IS kell neki. Valószínűleg nem véletlenül volt olyan az ügyintéző hozzád állása, amilyen. Te a tipikus arrogáns, mindent jobban tudó ügyféltípusba tartozol, aki meg van győződve arról, hogy a hivatali dolgozók segget vakarni járnak be. Hát tessék szíves lenni kipróbálni, aztán lehet véleményt mondani. De amíg alapvető fogalmakkal sincs tisztában valaki, addig semmi joga mást leszólni azért, mert a munkáját végezte.

#18: Lemondani nem lehet, örökséget a közjegyző előtt visszautasítani lehet. De akkor mindent: ha nem kell a tartozás, akkor nem kellhet az ingatlan sem. Értelemszerűen, ha jóval nagyobb a vagyon, mint a tartozás, akkor hülyeség lenne a visszautasítás.

Nagy összegű közüzemi tartozásról a hagyatéki ügyintéző többnyire kap hagyatéki hitelezői igényt, ugyanígy hitel esetén is küld a bank, esetleg szolgáltató átadja követeléskezelő cégnek, akkor ők küldenek megkeresést (a tartozás összegét sajnos nem mindig közlik).

A hagyatéki leltártervezet összeállításakor ezeket is fel kell tüntetni, az öröklésben érdekeltek azt mindannyian megkapják, tehát már előre tudnak tervezni kb. A végleges összegek viszont majd csak a közjegyző előtt lesznek megismerhetők, mert neki van hatásköre ezek összegét kikérni.

#26: Azért, mert törvény által meghatározott öröklési rend van és az örökhagyó volt olyan figyelmetlen, hogy nem készített végrendeletet valaki olyan javára, aki meg is érdemli. Vagy köthetett volna eltartási, illetve öröklési szerződést, el is ajándékozhatta volna. Ha nem tette, akkor a törvényes öröklési rend a mérvadó, ami első körben a túlélő házastárs + a vérszerinti (vagy örökbefogadott) gyermekek. És végeláthatatlan a sor, ha mondjuk nincs házastárs, nincs gyerek, további kutatást igényel: szülők, testvérek, nagyszülők, nagynénik/bácsik, unokatesók stb.

Én kutattam már fel örököst, aki a nagymamája testvére után lett örökös (másodunkahúg a hivatalos megnevezése a rokoni kapcsolatuknak): testvér is meghalt már, és annak a gyereke is, így került a képbe az elhunyt testvére gyerekének a gyereke. Szegény rám is írt, hogy áruljam már el, hogy egyáltalán ki után örököl, mert nem is ismerte az illetőt.

27, nekem sajnos már nincsenek felmenőim, szóval volt pár hagyatékim, tudom, miről beszélek erről az oldalról.

Nem kell elhinned, de én mindenkivel kedves vagyok, és az esetek többségében visszakapom ezt a kedvességet. Az ügyintézők szeretik, ha el tudom mondani, mi a problémám, és nagyon szívesen segítenek.

Ettől az ügyintézőtől megkérdeztem, hogy sorban mindent húzzak ki egyesével, vagy elég, ha az egész lapot keresztben áthúzom. Erre megismételte nyávogó hangon, hogy "egyesével vagy keresztbe?". És onnan elkezdett ócsárolni, hogy neki mennyi munkája van, milyen dolog nem ismerni a családot, mit kell értetlenkedni. Majdnem elsírtam magam. Ha paraszt lettem volna, teljesen jogosnak tartanám a parasztságot visszafele.

Az viszont, hogy az örökségből a közjegyző leveszi a kis halálszázalékát, az simán keselyűség.