Mennyire van "joguk" a gyermekemhez?

Jaj, már megint egy felnőtt, aki úgy vállal gyereket, hogy fosik a saját családjàtól, hagyja, hogy irányítsák és megszabják, mikor találkozzanak, mit csináljon meg mit csináljon a saját gyerekével.

Minek vállaltál gyereket, ha még te magad sem nőttél fel annyira, hogy határokat szabj? Gyereknek nem kell gyerek.

Én alapban csodálkozom a nagybácsikon, nagynéniként.

Nagyon szeretjük egymást a húgommal, de távol élünk egymástól. A kapcsolatot intenzíven tartjuk szinte napi szinten. Beszélünk a gyerekei(nk)ről is, de totálisan hidegen hagy, hogyha hazajön, akkor a gyerekek vele vannak vagy sem.

Gyerektelenek a nagybácsik?

Mert azt tapasztalom az ilyeneknél, legyen az kolléga, szomszéd, barát, bárki, hogy egy bizonyos kor után ráakaszkodnak valakinek a gyerekeire és azokon élik ki magukat.

Mi ezt értjük, hogy rátok akaszkodnak, azt nem értjük, miért nem mondtok nemet. Ha jelzik, hogy jönnének, ti jelzitek, hogy bocsi, most nem alkalmas, majd felhívod őlet, mikor jó.

Mi ebben a nehéz?