Rokonnak adtam kölcsönt, hogy kaphatom vissza?

Én máshogy látom.

A kérdező bizonyítani tudja, hogy utalt, mert nyoma maradt a számláján. Semmilyen irat v. tanúvallomás nem utal arra, hogy ő ezt nem kölcsönként utalta.

Innentől fogva, jogosan jár vissza a pénz.

Legolcsóbb megoldás: megkeresed a rokonokat, hogy adják meg a gyerek telefonszámát és/vagy címét, mert ha nem, feljelentést teszel ellene. (Igaz, ez csak polgári per lenne elsősorban, azaz nemigen nyomoznának utána, de nem biztos, hogy a nővéred vagy a lánya ért a joghoz.) Ha megvan a telefonszám vagy cím, akkor felveheted a kapcsolatot az illetővel, és megfenyegetheted feljelentéssel, vagy perrel. (Attól függően, mennyire jogismerő.)

Ha nem fizet, de van cím, ez alapján közjegyzői fizetési meghagyást lehet neki küldetni. (Mo-i ügyintézés. Ha nincs itthoni címed, akkor rokont vagy ügyvédet kell megbíznod az ügyek folytatásával.)

Akkor pedig, amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy visszaadta a pénzedet, akkor végrehajtható lesz a tartozása. (Persze, lehet, hogy csődbe ment, és te csak a sor végére állhatsz, mint újabb hitelező.)

[link]

Tudomásom szerint a közjegyző a Lakcímnyilvántartóból kikérheti az illető mostani címét. (Feltéve, hogy be van jelentve.) A neve meg a régi címe megfelelő kiindulási alap.

Kérdező: én is úgy látom, hogy bizonyítható a kölcsönügylet, hiszen rokonok esetében nem szükséges ahhoz írásbeli szerződés (bár jobb lenne, ha lenne). Viszont a másik oldalon volt ráutaló magatartás, hiszen már 400 eurot vissza is fizetett, arról is van már bizonyítékod.

Sajnos, a megjegyzés, amit az utaláshoz írtál, akár ajándékozásra is utalhatna (azonnali segítség a rokonoknak, az általában ajándék), de ez a részbeni visszafizetés szerencsére annak ellentmond.

A lakcímét meg lehet tudni a népességnyilvántartóból, az ismert utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál van népességnyilvántartó, oda kell kérelmet benyújtani, valami kevés díja is van (párezer forint), de ők hivatalosan tudják közölni az új lakcímet (nem, a közjegyző a fiz meghagyásos eljárásban nem nyomozza ki, a kérelmezőnek kell a jó lakcímet közölnie,vagy addig szünetel az eljárás).

Tehát a teendők: népességnyilvántartó az új lakcím miatt, majd fizetési meghagyásos eljárás közjegyző előtt, ami át is alakulhat perré, ezt azért nem árt tudni, ha a másik fél ellentmond. Ez esetben bíróságon folytatódik az ügy és bizonyítani is kell, ehhez kellenek majd az utalásos bizonyítékok, oda-vissza.

“a fiának, a magánválalkozónak úgyis az ö adóságára kellett adok, mert ö neki lesz módjába vissza adni.”

Akkor fizesse ki a fia a részleteket, ha már vállalkozik.

SOHA nem fogod visszakapni, ha adsz!

Javaslom, hogy aki kölcsönpénzt utal, a megjegyzés rovatba írja be: kölcsön nyújtás; visszafiz.határidő: 202… hó… nap…

Soha nem látod viszont a cca 700.000,-Ft-odat.

Mire kinyomozod, sok pénzedbe kerül, vagyonuk biztos nincs.

Tanulópénz.

Pénzt nem adunk kölcsön!

Az ügyvéd alaphangon göbbe kerülne az egész eljárás alatt, mint a fennmaradó 1.600 euró.

A 400 euro visszafizetésével elismerte, hogy kölcsönt kapott.

Akkor sem fogod viszontlátni a pénzedet.

A jegyző nem fogja kiadni neked, csak ügyvédi kérelemre.

Ezt már leírhatod kálóba.

Te voltál a “nyugatra szakadt rokon”, akit jól megpumpoltak, lehúztak.

Itthon egy ügyvéd első körben 50 ezret kér+ ÁFA a tanácsadásért. Nem éri meg 1.600 euróért, cca 600 ezer Ft-ért perelni. A gatyád rámegy.