Ha a volt házastárs, akinek van tulajdoni hányada az ingatlanban, ám azt "visszatérés szándéka nélkül végleg elhagyta, ugyanakkor lakáshasználati jog ellenértékére, valamint többlethasználati értékre nem tart igényt", kérhet-e pénzt...?

A kulcsszó az OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON.

Bérbe nem adhatod a tudta nélkül, ugyanis mint tulajdonost megilleti az előhasználati jog, amiről le kell mondania, mielőtt bárki kibérelné. Ezen túl a tulajdoni hányadának megfelelő összeg megilleti a bérleti díjból, amiről vagy lemond, vagy nem. És az nem játszik, hogy csak a fél házat használja a bérbeadó, mert osztatlan közös tulajdon esetén nincs olyan, hogy fél ház, a tulajdonjog alapján mindenkit megillet a használata, tulajdoni hányadtól FÜGGETLENÜL. Ennek feloldása az lehet, hogy megegyezés alapján felosztjátok az ingatlant egymás között térben, de akár időben is megtehetitek (vagyis például télen és tavasszal te, a többi részében ő jogosult a használatra), ezt be lehet jegyeztetni a tulajdoni lapra, így lesz „csak te”-részed, amivel azt csinálsz (már a bérbeadás szempontjából), amit akarsz. Ez azért is fontos, mert ha esetleg hitelt akarsz felvenni az ingatlanra, akkor ilyen megállapodással szívesebben adnak jelzáloghitelt is, mint egy kevésbé tisztázott ingatlan esetében.

Szívességi lakáshasználat címszóval bárki beköltöztethető az ingatlanba, erről mégcsak nem is kell tudnia a tulajdonostársnak (már ha nem lakik ott, persze), azonban ezt ő is bármikor megteheti, így nehogy az legyen, hogy bosszúból valakiket odaköltöztet.

#1-nek:

Végre valaki, aki nem a populáris ökörségeket nyomja!

Hol voltál eddig? XD

A lakáshasználó után semmiképp sem követelhet, mivel szívélyes lakáshasználó, valamelyik tulajdonoshoz köthetően.

Az teljesen mindegy, hogy nem akart eddig beköltözni, az csak az EDDIGI használatból származó többlethasználti díj alól ment fel téged (vagyis visszamenőleg (egyébként legfeljebb 5 évre) azt nem követelheti rajtad), a jövőbeli használatból származó jövedelmekre igényt tarthat. Többlethasználati díjat abban az esetben követelhet tőled, hogyha kisajátítod magadnak az ingatlant (például ha nincs kulcsa oda, és te nem adsz, az annak számít), ilyenkor akár perre is viheti az ügyet. Ha pedig nem tudtok megegyezni, kérheti az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, ami végső soron a ház kényszerárverésével végződhet.

A legegyszerűbb megoldás az, hogy írtok egy megállapodást arról, hogy a ház használatát teljes egészében átengedni neked, akkor nem lesz alap a kötözködésre.

Ügyvéddel pedig mindenképp érdemes konzultálni egyéb lehetőségekröl.

#7, osztatlan közös tulajdonnál nincs olyan, hogy "tulajdoni részednél nagyobb részben használod", mivel törvény szerint minden egyes cm2-ét minden tulajdonos jogosult használni, tehát azért, mert neked 1/4 tulajdoni részed van, nem csak az 1/4 részét használhatod az ingatlannak, hanem a egészet, mint ahogyan a többi tulajdonos is, még akkor is, hogyha nálad több vagy kevesebb tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

A törvények lehetőséget adnak a természetbeni megosztásra is, ha a tulajdonosoknak erre van igényük. Például ha 1/2-1/2 tulajdoni hányada van két tulajdonosnak, akkor a telket elválaszthatják fele-fele arányban (feltéve, hogy az megoldható), így használat szempontjából a telek meg van osztva, jogilag viszont egységként kell kezelni. Ezt a megosztást a földhivatali lapon rögzíteni kell, hogyha hivatalossá akarjuk tenni a későbbi esetleges viták elkerülése végett.

A többlethasználat emiatt csak úgy tud megnyilvánulni, hogy a résztulajdonos be sem tud jutni az ingatlanra, hogy tudja azt használni. Például ha bejelented, hogy oda akarsz költözni, a már ott lakó pedig azt mondja, hogy nem enged oda, akkor többlethasználatért lehet perelni.

8 as!

"Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A többelthasználati díj tehát az egyik fél (tulajdonostárs) javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is."

#9, ha már idézel valahonnan, nem ártana a forrásmegjelölés sem...

Egyébként meg úgy hülyeség ez az idézet, ahogy van, ugyanis attól még, hogy az egyik tulajdonos az egész házat használja, a másik fél használati JOGA nem szűnik meg...