Szabályos lenne egy ilyen végrendelet?

Kedves 10-es, a butaságot nem én írtam, hanem te.

Én is, és véleményem szerint a másik válaszoló is (aki a 4-est is írta) ügyvédek vagyunk. Én legalábbis tudom, hogy ügyvéd vagyok, róla meg a fogalmazás miatt gondolom, hogy jogász.

Ellenben te olvastál valamit a neten, amit ezek szerint értelmezni sem tudsz, de azért hozzászólsz egy jogi kérdéshez, sőt, még ki is oktatsz másokat.

Kis segítség: [link]

Új Ptk: "Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót."

Itt a kérdésben pontosan erről van szó. Kiesik az öröklésből, mert bár végrendeleti örökösnek lett nevezve, de meghalt korábban, így nem tud örökölni. Erről az esetről rendelkezik a Ptk. úgy, hogy lehet rá helyettes örököst nevezni.

A kollégával teljesen egyetértettünk abban, hogy a kötelesrész bejöhet itt, de nem tudjuk a részleteket, így pontosabb választ erre nem lehet adni.

Maradtál volna csendben...

Ez a terminológia, gondolom újkeletű.

Bár tény, az öröklési jogban nem vagyok igazán otthon.

Ezt a hülye terminológiát azért is tartom botrányosan rossznak, mert az elhunyt jogán válnak örökossé annak leszármazói.

Tehát itt nincs egyébről szó, mint, hogy az örökös tovább örökíti a megörökölt hagyatékot. Ez meg nem kiesés. Legalábbis szerény szájízem szerint.

Alapvetés, hogy az ehunyt személy nem jogképes. Úgy kell tekinteni, mintha soha nem is létezett volna.

Bizonyos esetek kivételt képeznek persze. Ez magától értetődik.

Legyen úgy, ahogy írod.

Akkor is, az öröklési jog, bár a fidesz rendesen belepiszkított a jogrendbe, az írott jogba, de akkor is, úgy van, hogy proritást élvez a törvényes örökös a végrendeleti örökos előtt, legalábbis a kötelesrész mértékéig.

Itt pedig arról van szó, hogy az unokák törvényes örökösök, ergo, jár nekik a kötelesrész.

Egy biztos, amit a kérdező leír, az a hatályos magyar jog szerint nem járható. Ha úgy tetszik, a megcélzott joghatás kiváltására alkalmatlan.

A négyes egyébként korrekt összefoglalót adott.

A kielégítő megoldás a szerződéses örökös lehetne.

Én ezt nem javasolnám, az unokák érdekei miatt.

"Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

További fontos tudnivaló, hogy az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a kötelesrészt fenntartó lemondási szerződést kivéve – a kötelesrészből történő kiesést is jelenti."

12-es: én 2005-től jártam egyetemre, akkor már ezt a terminológiát használta az akkor hatályos régi Ptk. Nem tudom, mi az újkeletű neked, de ezt nem az új Ptk. vezette be.

Nem az a baj, hogy máshogy tudod, vagy tévedsz, vagy bármi, hanem az, hogy azzal kezded a hozzászólásodat, hogy butaságot írtam. Na, az a baj. Főleg, hogy konkrétan a törvényből idéztem, tehát akkor max. az Országgyűlés mondott hülyeséget - ezzel egyébként legtöbbször nem is vitatkoznék...

Egyébként tisztázzuk akkor újra:

- az új Ptk. szerint a végrendeleti öröklés elsődleges. Ez természetesen a kötelesrész figyelembe vételével történik, ezt az előbb ki is veséztük már, hogy a kérdésből nem derül ki ehhez elég információ, ezért azon túl, hogy létezik ilyen, többet nem tudunk a konkrét esetben erről mondani (egyébként az nem minden törvényes örökösnek jár, csak azok egy részének)

- senki nem mondta, hogy a halott jogképes, ez nem is tudom, honnan jött

- nem továbbörökítésről van szó, mert a Kérdező pont, hogy el akar térni a törvényes öröklés rendjétől, tehát nem a sorban következő örököst szeretné, hogy örököljön, hanem egy olyan személyt, aki még csak nem is törvényes örököse. Ellenkező esetben jelenleg nem lenne teendője

- amit a Kérdező leír, az a hatályos jog szerint a Helyettes örökös nevezés intézményével tökéletesen megoldható, érvényes és teljesen járható út. Az új Ptk. ezt már ismeri. Tehát nem alkalmatlan a megcélzott joghatás kiváltására.

Nyilvánvalóan jól meg kell írni azt a végrendeletet egy ehhez hozzáértő szakembernek ahhoz, hogy működjön a dolog, és át kell beszélni, hogy kinek mi az érdeke, a Kérdező pontosan mit akar, hogyan alakul a kötelesrész... stb. Pontosan így csináljuk, ha eljön valaki egy ilyen kéréssel.

De itt, a GYIK-en, legyen elég annyi válasz, hogy igen, van erre lehetőség, a törvény ezt lehetővé teszi, ezért igen, megéri pontosan átgondolni, hogy hogyan szeretné, és elmenni azzal egy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.