Új munkahelynek van bármi köze ahhoz a régi helyen mennyi szabit vettem ki? Akár az egész évet kivettem is a régi helyen-ehhez van az új helynek bármi köze?

"A volt munkahelyen ha több nap szabadságot vettél ki mind ami járt volna részarányosan azt kifizetteti veled és csak úgy léphetsz ki."

ez HATALMAS tévedés. A visszakövetelhetőség az ÚJ Mt-ben(amely új Mt már 2012-es, tehát eleve 10 éves...) már nincs benne.

Nem követelheti vissza a túladott szabit...

De a KÉRDÉS NEM EZ VOLT.

[link]

A túladott szabadságra járó díjazás visszakövetelhetősége

"A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény (továbbiakban: 1992-es Mt.) 136.§ (2) bekezdése tételesen rögzítette, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ezzel szemben a hatályos Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz.

MunkajogFőoldal > A munka világa > A szabadság elszámolásának egyes kérdései

A szabadság elszámolásának egyes kérdései

A munka világa 2018/3. lapszám, 28-32. o. | 2018. szeptember

Szerző:

Dr. Pál Lajos

7. A törvényben – eltérően a fentiektől – egyáltalán nem találunk kifejezett elszámolási előírást arra az esetre, ha a munkáltató a munkavállaló részére az elszámolás időpontjáig (a munkajogviszony megszűnéséig vagy a tárgyév utolsó napjáig) az arányosan járó szabadságnál többet adott ki. A korábban hatályos törvény az ilyen helyzetre konkrét rendelkezést tartalmazott, miszerint a munkavállaló az arányost meghaladó szabadságot köteles volt visszafizetni.[7] Megtapasztalhattuk, hogy – részben talán épp a korábbi szabályozás okán – az új törvény hatálybalépését követően a jogviszony megszűnésekor követendő eljárást megállapító konkrét tételes jogi szabály hiánya miatt némiképp elbizonytalanodott a joggyakorlat, és ez a bizonytalanság még mindig nem tűnik megszűnni.

8. A megválaszolandó kérdés: mi tehát a követendő eljárás a hatályos szabályozás szerint, ha a munkáltató a munkavállaló részére az arányosan járó szabadságnál többet adott ki? Keletkezik-e a munkavállaló számára visszafizetési kötelezettség, másképp fogalmazva, eredményez-e ez a helyzet a munkáltató számára az arányost meghaladó szabadság tekintetében követelési jogot?

A munkajogi gyakorlat ezt a kérdést csak a jogviszony megszűnésekor fennálló elszámolás tekintetében tárgyalja. A szakirodalomban többen a konkrét törvényi tényállás és rendelkezés hiánya okán azt a következtetést vonják le, hogy a munkavállalótól az arányosan járó szabadságot meghaladó többletre járó díjazás (távolléti díj) nem követelhető vissza.

"Vagyis ha neked jár húsz nap te úgy gondolod két munkahelyen 8s kivehetsz huszat. Na ez nem így van“

Én nem ezt írtam. Tán olvasd el mit írtam. Olyan nehéz ? nem magyarul van?

Akkor KONKRETIZÁLJUNK.

Jár egy évre 20 nap alapszabi + 6 az évek után = 26 nap. Ez naptári évre szól.

Az egyik hely (a régi) jan és május közt kiadja mind a 26 napot, noha durván a fele járna csak.

Ne firtassuk miért adja ki, de kiadja (mert olyan viszonyban vagyok bizonyos illetővel ott, aki a szabikról dönt).

Majd kilépek onnan májusban miután az egész naptári éves szabimat ellőttem.

A kilépőn ez ott van feketén fehéren.

és az új hely mondhatja azt hogy te már kivettél idén mindent és itt nálunk, az új helyen nem kapsz 1 napot se?

nem mondhatja....

Ő köteles kiadni a május-december közti időarányost az év végéig. Vagyis durván a fél évre szóló szabimat akkor is ki kell adnia, ha a régi helyen az egész évest kivettem,

VAGY TÁN NEM ÍGY VAN?