Az öröklés rám eső részét eladhatom valamilyen hivatalnak vagy az államnak?

Ha többen örököltök akkor a törvénynek megfelelően lesz szétosztva köztetek az örökség, hacsak nincs végrendelet, ami máshogy rendelkezik.

Tehát nem kell megegyeznek, mert nincs miről.

Utána a saját részeddel szabadon rendelkezhetsz.

Eladhatod, felajanlhatod az államnak ingyen, vagy el is ajandekozhatod.

Kérdező, amíg nincs elosztva az örökség addig nem a te tulajdonod és ezért nem adhatod el.

a hagyatéki tárgyaláson viszont eldöntik kinek mekkora az örökrésze és utána azt tesz vele amit csak akar.

Az, ha közös tulajdonba kerül valami, az nem azt jelenti, hogy "be van fagyasztva", akkor is meghatározzák, hogy ennek a közös tulajdonnak mekkora hányada a tied. Pl. egy lakás az örökség és 3-an öröklitek. Közös tulajdon lesz, de csak akkor, ha a hagyatéki tárgyalás ezt kimondta. akkor viszont azt is rögzítik, hogy ez 1/3-1/3-1/3 arányban lesz a tietek vagy a tied csak 20%, a többit kapják mások. Így lehet bejegyeztetni utána a földhivatalnál és csak akkor lehet majd eladni.

Ilyenkor jön elő az, hogy te el akarod adni a magad részét, a többiek meg nem, és nem is akarják tőled megvenni. Ekkor lehet pert indítani a közös tulajdon megszüntetésére, aminek a végén kötelezik őket hogy vagy adjátok el együtt a lakást és osszátok el arányosan az árát, vagy vegye meg tőled valamelyikük. De ezt majd csak akkor lehet kezdeményezni ha az örökösödési eljárás befejeződött és már nincsen "befagyasztva" az örökséged, mert már a tied.

Te egyedül is eladhatnád a magad tulajdonrészét, csak nem lenne aki megveszi, mert mihez kezdene egy lakás 1/3 részével ha a többi része meg másoké?

Célszerű a hagyatéki tárgyaláson kérni, hogy ha van más is az örökségben, akkor a te részedet úgy határozzák meg, hogy azt kapd meg belőle, amit el tudsz adni. Persze ez csak akkor lehet ha nem csak egy lakás az örökség, hanem van mellé kocsi, telek, pénz vagy más. Az örökség értékében kell hogy megfeleljen a törvény szerinti elosztásnak, nem feltétlenül kell minden darabot elosztani. Kiegyezhettek úgy, hogy te azt kapod meg ami külön, könnyen eladható, a többit, amit nem akarnak eladni, azt meg megkapják a többiek.

"Ilyen esetben van olyan lehetőség, hogy törlesztő részletre megvásárolják? Tehát nem bankoktól vesznek fel hitelt, hanem ők maguk x hónap alatt fizetik ki."

Természetesen, ez csak rajtatok múlik miben egyeztek meg. Ügyvéd kell a szerződéshez, de akár azt is beleírhatjátok, hogy 40 év alatt fizetik ki neked havi 500Ft-részletekkel, csak ennek nem lenne értelme. Szokott olyan lenni, hogy fizetnek egy nagyobb részletet és utána havi rendszerességgel a többit törlesztik. Ilyenkor benne kell legyen a szerződésben, hogy a tulajdonjogot csak akkor lehet bejegyeztetni a nevükre ha teljesen ki lett fizetve a kialkudott összeg, hogy milyen kamatokkal kell fizetniük vagy hoyg állandó részlet amit fizetniük kell, esetleg ha telik az idő akkor növekszik, hiszen a pénz veszít értékéből.

Mondjuk most érne a te részed 2 milliót és havi 50000Ft törlesztésével ez 40 hónap lenne, azaz több, mint 3 év. Ilyenkor mondhatod, hogy az első 20 hónap 50 ezer, a következő 10 hónap már 55 ezer, az utolsó 10 hónap már 60 ezer legyen - így többet kapsz a mostani 2 milliós értéknél, de összességében akkor leszel pénzednél, mert a 3 év alatt már nem ér ugyanannyit a pénz, mint most, 3 év múlva nem tudsz ugyanannyit vásárolni 2 millióért, mint ma tudnál.

De persze ez nem kötelező, rajtatok múlik miben egyeztek meg, az ügyvéd tud benne majd segíteni.

"Továbbá milyen lehetőségeim vannak, ha személyesen nem kívánok részt venni a hagyatéki tárgyaláson?"

Ezt a jegyző tudja megmondani, aki a hagyatéki tárgyalást intézi. Nem hiszem, hogy online lehetséges lenne, de ki tudja, ha nem tudsz te elmenni, akkor küldjél valakit akit meghatalmazol rá, hogy a nevedben eljárjon az ügyben. Ezt hivatalos meghatalmazással kell intézni. Ha nem vagy ott te sem meg a meghatalmazottad sem, akkor nélküled fog megszületni a döntés és az nem biztos, hogy tetszik majd.

"Egyébként mennyi idővel a haláleset(ek) után van a hagyatéki tárgyalás?"

Ez nagyon változó, főleg most a pandémia alatt. van ahol 1-2 hónap, van ahol 1 év is eltelik és még nem volt megtartva. Függ attól, hogy mennyire összetett a hagyaték és mennyi ilyen ügye van annak a jegyzőnek. Tőle kell megtudni és érdemes neki segíteni abban, hogy mindent ami kell előre összeszedtek, igazolások, bizonylatok stb. és egy megegyezés is születik köztetek, örökösök között. Ha sima az ügy és neki nem kell sem örökösöket felkutatni sem a hagyatéknak utána járni, meg is van a megegyezés arról ki mit örököljön és az megfelel a törvénynek is, akkor hamarabb lezajlik.

"Mibe kerül a közös tulajdon megszüntetése mind az indító fél részéről, mind a többi örököltek részéről?"

Ha per lesz belőle akkor nagyon sokba. Alaphangon csak az ügyvéd rengeteg pénz. Ezért jobb ha inkább megegyeztek, a végén úgyis az lesz a döntés hogy el kell adni vagy ki kell vásároljanak, csak lehet hogy a pereskedés elviszi amit örökölnétek. Már az, hogy elkészít az ügyvéd egy adásvételi szerződést és a hozzá tartozó köröket a hivatallal lejátssza, az az ingatlan eladási árának 1-2-5%-t szokta jelenteni neki díjban. Ez egy iroda díjazása, ezt dobta fel a net elsőként:

[link]

"Legfeljebb azt lehetne tenni (amennyiben mindegyik lakást ugyanolyan arányban örökölnénk – mindkét lakásnak az értéke közel azonos, nevezzük tehát azonosnak), hogy csak az egyik lakásból öröklök, de kétszer nagyobb részt, ezáltal sokkal kisebb részük lesz nekik."

Ahogy írtam, nem kell darabra mindent egyenlően elosztani, az értéknek kell a törvény szerinti öröklésnek megfelelni. A kisebb értékű lakásból lehetne akkor a tied a megfelelő rész és neked kellene csak kivásárolni belőle azt akinek még van benne tulajdonrésze. De pontosat csak akkor lehetne mondani, ha lehetne tudni hányan örököltök és mit.

"Jól tudom, hogy van valami olyan, hogyha 50 vagy annál több százalékban vagyok tulajdonos, akkor kötelezhetem (per indítása nélkül?) a részem eladásra vagy az ő részük megvételre őket?"

Nem. Ekkor is pert kell előtte indítani, mert kötelezni csak a hatóság kötelezheti erre őket.

"Továbbá lehet olyat csinálni, hogy egyszerre veszem meg az ő részüket (ehhez mondjuk hitelt vennék föl – csak azért, hogy ne legyen befagyasztva) – és amennyiben bármelyikük meggondolná az utolsó pillanatban, úgy mindent vissza csinálunk?"

Csak szerződés kérdése. Minden adásvételi szerződést ha jól csinálnak meg, akkor benne van,. hogy ha nem történik meg a teljes kifizetés, akkor érvénytelennek tekinthető az adás-vétel és nem kerül a másik tulajdonába. Bele lehet írni a szerződésbe, hogy minek mi a következménye, hogy ha visszalép valaki akkor az addig kifizetett pénz mekkora részét tarthatja meg az eladó cserébe kárpótlásul.

1. Az infláció JÖVŐBENI adatáról senkinek nincs tudomása, az majd lesz valamennyi. Egy becslést lehet tenni amit elfogad mind a két fél, vagy konkrétan leírni, hogy pl. a Nemzeti Bank által meghatározott alapkamatot kell figyelembe venni, esetleg a statisztikai hivatal által később megadott inflációs adattal kell emelni a részletet X. hónaptól stb.

2. A meghatalmazás lehet általános, akkor mindent ráhagysz, vagy konkrét, amikor leírod - megszabod - előre, hogy miben hogy járhat el. Ez rajtad áll.

3. a hagyatékit intéző jegyzőt kell megkérdezni, hogy mehet-e helyetted meghatalmazott, az milyen típusú meghatalmazást kell vigyen magával és milyen ügyekben nyilatkozhat helyetted, alá is írhat-e bármit vagy csak jelen lehet, hogy téged tájékoztasson.

4. amíg nem történik meg a hagyatéki tárgyalás addig a lehetséges örökösöknek kell a hagyatékot gondozni, pl. fizetni a számlákat, kiadni bérbe a lakást, stb. A hagyatéki tárgyaláson ezeket a költségeket is figyelembe lehet vetetni, ha nem közösen oldották meg, hanem valaki egyedül fizette. Ha van a 2 lakás és az egyik testvéred fizeti addig az összes költségét, akkor a hagyatéki tárgyaláson benyújtja ezeket a számlákat és az örökségből ezt is az ő részénél figyelembe veszik. Ha kiadjátok a lakásokat bérbe és a bérleti díjak egy része megmarad pluszban, akkor azt a pénzt is bele fogják számítani a hagyatékba és elosztják arányosan.

4. A per végén derül ki, hogy a költséget utólag ki viseli, addig mindenkinek fizetnie kell a maga részét. A bíróság dönthet úgy, hogy a per vesztese kell kifizesse a per költségét, még az ügyvédi költséget is ráterhelheti, de dönthet úgy is, hogy semmi ilyet nem mond és akkor a per költsége mindenkinek az amennyit addig beletett az ügyvédbe, eljárási díjba.

Viszont minden esetben az lesz a döntés, hogy a közös tulajdont meg kell szüntetni, vagy kivásárlással vagy közös eladással. Ugyanott lesztek mint most vagytok, ezért felesleges az egész. Ezért lenne célszerűbb olyan megoldást találni már most, ami nem az ügyvédek számláját gazdagítja, hanem nektek hoz eredményt. Nézz utána az ügyvédi díjaknak - mutattam is egy linket, az perköltségeknek és tedd a többi örökös elé, hogy ezt kell megfizetniük ha nem tudtok megegyezni.

De ha még nem is volt hagyatéki tárgyalás akkor nem a perrel kell foglalkozni hanem a közös megoldással, ami ezektől teljesen eltérő is lehet - pl. becserélhetitek a 2 lakást több kisebbre és akkor mindenki a magáéval azt csinál majd amit akar.

"3. a hagyatékit intéző jegyzőt kell megkérdezni"

KÖZjegyző, nem jegyző. A kettő két külön dolog.