Végrendelet megtagadása lehetséges, akkor mi értelme, ha semmibe veszik?

Így már más a helyzet!

A ház fele az özvegyé, mert a férje nekiajándékozta.

A ház másik fele a papáé maradt - feltéve, hogy a házaagkötés elött már az övé volt, de amit a házasság alatt ráköltöttek, annak fele értéke szintén az özvegyé, mert a házasság vagyonközösség. Ha a házat a házasság alatt szerezték, akkor az jogilag tényleg közös vagyon.

A végrendelet csak akkor érvényes, ha azt vagy közjegyzö készítette el, vagy az elhalázott saját kezüleg írta le és az egyéb alaki feltételeknek is megfelel. (Ez utóbbi szokott általában probléma lenni).

Mindettöl függetlenül az özvegynek a közösen lakott ingaltanra haláláig tartó haszonélvezetni joga van a végrendelettöl függetlenül, erre semmi esetben sem vonatkozik.

Tehát a hagyaték tárgy csak a fél ház, hiszen ez volt az elhunyt nevén, a fél házat már korábban a feleségére iratta.

Az unokának még nem került a nevére a ház (mármint 50 %-ban), ezért még megteheti az özvegy, hogy abba a házba nem engedi be az unokát, amelynek 50 %-a az ő nevén van, a másik 50 % meg hagyaték tárgya, és nem zárult le az eljárás.

Ha megromlott a viszonyuk, rendezniük kellett volna válással, akkor nem ez a szakasz vonatkozna rá a törvényből, akkor nem is lehetne özvegynek nevezni a nőt. Akkor elvált lenne és semmi köze nem lenne a hagyatékhoz.

Az is jobb lenne, ha végrendelkezés helyett ráíratta volna a saját részét az unokákra a papa, az nem támadható meg.