Van még értelme kibékíteni a családom és a párom?
A családom kezdettől fogva unszimpatikusnak tartotta a páromat. Hogy okkal, vagy oktalanul, döntsétek el ti. Szegény családból jött, nem voltak normális ruhái (ki voltak nyúlva, így értsétek) és abban az időben munkahelye sem. Ezenkívül visszahúzódó volt, nehezen oldódott. Így a családom azt a következtetést vonta le, hogy ő egy paraszt és biztos csak azért van velem, hogy megvárja míg én dolgozni kezdek és lehúzzon pénzzel.
A bátyám mikor hármasban találkoztunk rendszerint úgy beszélt mintha a párom ott se lenne, nem kérdezett tőle semmit soha, anyám pedig odaáig vetedett, hogy azt mondta, ha vele akarok maradni, készüljek fel arra, hogy talán a barátomnak el fog törni néhány bordája mert vannak ismerősei anyámnak akik elég érdekes emberek.
Szóval én első adandó alkalommal elköltöztem, a párommal albérletbe. Azóta nyilván neki is lett munkája és összeszedte magát a családi háttere miatti szarságok után.
Már több mint fél éve együtt élünk, és nagyon kellemes érzés úgy hazajönni, hogy nincs gyomoridegem. Mindketten nyugodt, békeszerető emberek vagyunk, sosem veszekedtünk vagy bántottuk egymást mióta együtt vagyunk.
Viszont anyám feljött azzal az ötlettel, hogy mi lenne ha mégis adna a páromnak egy esélyt, ha már ilyen régóta vele vagyok, és mikor bátyám hazajön külföldről találkozhatnánk vele, a baràtnőjével, meg így összeülhetnénk.
A párom hallani sem akar róla, azt mondja esetleg akkor ha bocsánatot kérnének tőle őszintén amiatt ahogy viselkedtek vele.
Ti belemennétek a helyemben?
Az emberek- itt a család- jelentős mértékben korábbi - akár másé - tapasztalatok alapján viszonyulnak dolgokhoz. Ez az előítélet, ami egy védekező reakció. A párod ennek esett áldozatul, és mivel ő a kisebbség, és mert a család alapvetően előnyös szokott lenni, érdemes lenne nekj a családod számára egy lehetőséget adni. De azt is el tudom fogadni, ha nem ad. Ezt érdemes. L
Emellett én a helyében a családnak visszafogottan "megköszönném" a korábbi "kedvességet", és megkérdezném, hogy hasonló helyzetben ők mit várnának el a rokonoktól, mert akkor most én is azt.
A párodnak van igaza.
Vagyis lehetséges újrakezdés, lehetséges békülés, de csak bocsánatkérés után.
Olyan mondatok után, hogy "talán eltörik néhány bordája, mert vannak olyan ismerősei", ez a minimum. Ez a mondat pl. (ha bizonyítható lenne, hogy így elhangzott) bűncselekmény, ami miatt bíróság elé lehet állítani a fenyegetődzőt és mondjuk egy feltételes szabadságvesztést kaphatott volna anyukád.
Szóval ennek fényében csöppet se kér sokat a párod, hogy kérjenek bocsánatot tőle.
Mit tanácsolnék neked?
Egyelőre jegeld a témát. Várjatok még fél évet. Azalatt talán barátodban is halványulnak a sebek, ill. családod még erősebben látja, hogy jól választottál ővele.
A reális lehetőség az, hogy talán idén karácsonyra normalizálódik a helyzet.
Túlságosan szeretni sosem fogják egymást, erre azért számíts.
A szüleid tényleg nem normálisak. Az én apám aztán tényleg egy érdekes ember, de soha nem vetemedett volna arra még ő sem, hogy bárkit megveressen azért, mert vele járok és ez neki nem tetszik. Pedig neki sem tetszett soha senki.
Én sem vagyok hajlandó találkozni a férjem szüleivel, azok után, amiket hallottam róluk, és ahogy rólam beszéltek, miközben nem is ismernek. Te is értsd meg, hogy a párodat nem érdeklik a szüleid, mert teljesen jogos. Az ilyen fenyegetések után én biztosan nem engedném őket a párom közelébe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!