Mire lehet számítani ilyen esetben?

Szerintem ilyen esetben a tartozás alá eső lakás és az osztatlan közös tulajdon egyharmada az, amely árverés alá kerülhet. Tehát a lakás maga nem osztatlan közös tulajdon, hiszen nem mehetsz be rendezkedni a másik lakásába, viszont pl. az udvar bármely részét használhatod. A használati megosztás a tulajdonosok kinyilvánított szándéka a közös területek használatára vonatkozóan, azonban ha nem tartják be, annak nincs jogi következménye. Kivéve pl. ha az egyik lakástulajdonos a többi beleegyezésével kivásárol egy területet, erre minden szempontból lehetősége van és be is tudja jegyeztetni a földhivatalban. De akkor az már nem osztatlan közös tulajdon.

Én ilyen osztatlan közös tulajdont nem vennék, csak a vita van mindig belőle. Pl. ha cserélni kell a tetőt, vagy kerítést csináltatni, vagy bármit. Az egyik akarja, van rá pénze, a másik nem, stb.

Tulajdonosváltásnál azt is megteheti az új tulajdonos, hogy nem írja alá a többivel a használati megosztást, mert neki úgy nem tetszik, akkor pedig a többi hiába ragaszkodna az elképzeléséhez. Szóval sok a csapda és nagyokat lehet rajta bukni. Én keresnék mást.