A támadóhoz támadás után odamehet a sértett és megkérdezheti tőle, hogy miért történt a bántalmazás, vagy már ez is a jogtalanság talaján áll?

Ha tanulmányozzuk a magyar jogos védelem törvényt, láthatjuk, hogy a "kihívás elfogadása" esetén mindkét fél jogtalan, és egyikük sem hivatkozhat jogos védelemre. Példának számos elemzés olyasmit hoz fel, hogy pl a támadó és a sértett kimegy a szórakozó hely elé és ott "lerendezik". És ebben az esetben a sértettből is támadó lesz, bármi is történjék, mert az hogy önszántából kimegy, az már a jogtalanság talaján áll.

Nos, akkor ezt hozzuk egyenesbe röviden, szóval ha jól értem, a btk. és a be. gyakorlata szerint ha engem megtámadnak, majd ezután én a támadó után sétálok, bármilyen létező indokkal, az már azt jelenti, hogy én 100%-ig biztosan meg szeretném torolni egy támadással. Tehát fel se merül az, hogy nem szeretném. (??)

Nos, én nem tudom pontosan, hogy ezt tényleg így kell-e értelmezni, de ha igen, akkor sajnos nem tudom szépíteni a dolgot, és bocsánat, hogy így mondom, de akkor a jogalkotó úgy gondolja, hogy Magyarország 9,5 millió proliból áll, akik nem ismerik a megbeszélés és békülés fogalmát.

Specifikusan arra volnék kíváncsi, hogyha mondjuk egy étteremben egy fazon leordítja a kislányomat hogy h**e p**a, megpofozza őt, majd azt mondja nekem, hogy "gyere ki a teraszra", majd kimegy, akkor nekem jogom van-e tőle egyáltalán megkérdezni, hogy miért lett mérges?

(Gondolom érthető, ha úgy gondolom, hogy ha törvényi kötelességem a helyemen maradni, az nettó jogfosztás.)

Esetleg milyen alternatívák léteznek? Pl feltett kézzel, tanúkkal lehet csak utána menni megbeszélni?