Milyen büntetésre lehet reálisan számítani ilyen testi sértés esetén?

kedves 10-es!

Utánanézve elismerem, hogy garázdaság fel sem merülhet! (Nem emelhet ügyészség vádat garázdaság miatt sem, ha gyanúsított sértettel megegyezik közvetítői eljárásban.)

Viszont azt megírhatnád, hogy a jogos védelmet miért kár idekeverni.

Lehet kérdező unokatestvérének a megsérült srácot asztalról távozásra felszólítása jogos?

Ha jogos, akkor kiprovokálta a támadást?

Ha jogos felszólításra viselkedett az asztaltársasághoz csapódó srác közvetlenül fenyegetően, akkor kérdező unokatestvére nem volt személyét ért támadás miatt jogos védelmi helyzetben?

#7,#9

Kedves 12-es,

a garázdaság nem azért nem merül fel, mert egy sikeres mediáció esetén az ügyészség nem emelhet vádat, hanem azért, mert súlyosabb bűncselekmény mellett a garázdaság nem állapítható meg (szakszóval: a halmazat látszólagos). 34. BK vélemény, olvasd el.

[link]

A jogos védelem feltétele a jogtalan támadás. Ilyet a leírásban nem olvastam. Tökéletesen közömbös, hogy a kérdező rokona jogosan vagy nem jogosan szólította fel távozásra az illetőt. A leírás szerint ő alkalmazott először erőszakot, ezért a jogos védelmi helyzet fogalmillag kizárt (a leírás alapján).

A kérdezőnek mondom, hogy ha sikeresen lezárják az ügyet mediációval, annak nem lehet hátrányos jogkövetkezménye, mert akkor megszüntetik az eljárást. Ha megállapítják a felelősségét (azaz nincs sikeres mediáció), akkor igen, de a részleteknek utána kellene nézni.

Köszönöm, garázdasággal kapcsolatban a pontosítást.

A kérdező azt írta, hogy unokatestvérével a srác keménykedni kezdett.

Nem tudom hogy a mai fiataloknál mi a keménykedés, de az én fiatalságom idején - kb. 20 éve - az bizony a másik veréssel való fenyegetését jelentette, amit érdemes volt komolyan venni.

4/2013. számú BJE határozatból idézve:

“Közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül reálisan tartani lehet."

[link]

A kérdezőnek ajánlom figyelmébe “ Mészáros Ádám: A JOGOS VÉDELEM

ELVI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁI“ művet, mely az Országos Kriminológia Intézet megbízásából készült.

[link]

(222 oldalas teljes mű)

A Kúria jogegységi határozatában az, hogy a jogos védelem verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe az annyit jelent, hogy becsületsértő kijelentés még nem személy elleni jogtalan támadás (77. oldalon ezt egyébként szerző kritizálja), de ha pl. kérdező unokatestvérét a srác veréssel fenyegette, akkor bizony a - Kúria jogegységi határozatából idézve - a “támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül reálisan tartani lehet”-ett neki, ezért jogos védelmi helyzetben volt.