Ügyészség milyen gyakran indítványoz saját magától letartóztatást?
Hallottam már, hogy az ügyészség kétféleképpen indítványoz letartóztatást egy büntetőeljárásban. Az egyik mikor a rendőrség terjeszti elő az ügyészségnek, hogy tegyen a bíróságnak letartóztatási indítványt. A másik mikor saját maga tesz indítványt. Mind a kettő létezik.
Az érdekelne, hogy saját maga az ügyészség milyen gyakran tesz letartóztatási indítványt egy ügyben?
Kevésszer, gyakran, vagy 50-50 % körűl?
Mindig a nyomozóhatóság előterjesztésére indítványozza ügyészség a letartóztatást, mert a nyomozóhatóság adatai támasztják alá az elrejtőzés és a bűnismétlés kockázatát (két leggyakoribb együttesen alkalmazott letartóztatási ok).
De nyomozóhatóság nem csak a rendőrség, hanem pl. a NAV is vagy az ügyészség is.
Ügyészség utolsó hivatalos statisztikája 2018. I. félévről, 57. táblázat :
A kizárólagos ügyészségi nyomozás
30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó által elkövetett bűncselekmény,
c) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365. § (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,
d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott által elkövetett bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
e) a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy
ea) által elkövetett bűncselekmény,
eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett személy elleni erőszak, és
ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,
f) a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2) és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása,
g) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!