Intrum Justitia inkasszózhatja a bankszámlám tartozás miatt?

Megtehetik azt, hogy közjegyzői fizetési meghagyást küldenek. Ami arról szól, hogy ha a tartozást vitatod, akkor 15 napon belül kell postáznod írásos ellentmondást, ellenkező esetben a követelés végrehajtható lesz. Ha pedig írásos ellentmondást küldesz, akkor az eljárás átalakul polgári perré. Viszont idáig csak akkor mennek, ha nagyon biztosak a követelésük jogosságában, mert egy ilyen közjegyzői eljárás díja a követelés 3% + 10 ezer forint, ha pedig perré alakul, ott nekik kb. 50 ezer forintba kerül óránként egy ügyvéd, amiből egy sima perre simán rámegy 20 óra. Ha veszítik, akkor fizethetik a tiedet is.

Ezt megszokta még előzni egy ügyvédi felszólító levél, amiben felszólítanak a fizetésre, ellenkező esetben intézkednek a behajtási eljárásra (ez a közjegyzői fizetési meghagyás, amivel ugye a követelés csak akkor hajtható be, ha nem élsz írásos ellentmondással, különben meg kell még nyerniük a pert)

[link]

elévült

sima levél? akkor szard le!

vagy opcionális esetben írj nekik, hogy

1) igazolják a követelés eredetét

2) igazolják, hogy írásban felszólítottak korábban, hogy fzess (értsd: tértis, ajánlott levélben_) és ezzel megszakadt az elévülés

3) egyéb esetben felejtsenek el

Akkor az elévült! Lásd lentebb idézett Ptk. 6:25. §-t.

Ami azt jelenti, hogy a maximum amit tehetnek, küldenek közjegyzői felszólító levelet, de ha ellentmondással élsz, akkor perben már nem tudják érvényesíteni a követelést, idézve Ptk.-t " elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni". Azaz megindulhatna a bírósági eljárás, de annak elején rögtön megállapítanák, hogy elévült követelésként bírósági eljárában nem érvényesíthető.

De lehet olyan süket, aki közjegyzői felszólító levélre ilyenkor is a törvényt nem ismerve fizet.

Csak tippelem, hogy ez valami elhúnyt egyenesági rokon közüzemi számla tartozása lehet, amiről évekkel később értesültetek, pl. mobiltelefon.

Részletesen:

Ptk.

Az elévülés

6:21. § [Az időmúlás joghatása]

Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

6:22. § [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

6:23. § [Az elévülés joghatásai]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.

(2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

(3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.

(4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

6:24. § [Az elévülés nyugvása]

(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból.

6:25. § [Az elévülés megszakítása]

(1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

[link]