A jogászok kívülről tudják a törvényeket szakasz, bekezdés szerint?

Maradjunk a szakácsnál. Akkor te visszamennél olyan szakácshoz aki a ránotta recepjét is a google-n keresi ki ?

Mert ti erről beszéltek, hogy elég ha meg tudod keresni.

Én eddig csak olyan jogászokkal dolgoztam akik elsőre megmondták a tutit. Ezen nem is akarok változtatni.

De biztosan lesznek nektek is ügyfeleitek.

" Nem úgy kell elképzelni, hogy bevágod egyben az egészet, hanem részletekben bizonyos részeit az egyes félév anyagának megfelelően."

Ez nem így van.

Sem a BTK-ból, sem a PTK-ból nem tanulnak ÁJK-n semmit.

Ahogy az orvosi egyetemen sem műtenek a medikusok, medikák.

"Én eddig csak olyan jogászokkal dolgoztam akik elsőre megmondták a tutit."

Az én végzettségemnek semmi köze a joghoz, műszaki vagyok, csak egyik hobbim a jog, de a Ptk elég sok részét tudom alkalmazni fejből. A jogászok nyilván egy nagyon nagy részét tudják alkalmazni fejből, a rendszeresen előforduló dolgokat.

De amit nem alkalmaznak rendszeresen, mert ritkán fordul elő, azt csak körülbelülre tudják, hogy van ilyesmi, de a pontos szövegezésnek utána kell nézni. Mivel a jogszabályban egy kötőszó is átértelmezi a szöveget.

Te mint szakács lehet, hogy a rántotta receptjét tudod, de mi van, ha mondjuk kebabot kell csinálni? Az nem elég, ha kiváló ízű lesz. Attól még simán kirúghatnak az étteremből, ha nem a szakácskönyvben leírt változatot csinálod, hanem 1 gerezddel több fokhagymát teszel bele. A jogászok munkája ilyen. Persze, ők is általában rántottát csinálnak, ami megy fejből, de ha épp kebabot rendelnek tőlük, amit az iskola óta nem csináltak, akkor utána kell nézniük, hogy hány gerezd fokhagyma is kell bele.

A szakács tudásának összehasonlítása a jogászéval azért fals, mert egy szakácsnak aktuálisan lényegesen kevesebb lexikális tudást kell fejben tartania, mint egy jogásznak.

Teljesen felesleges az összes jogszabályt kívülről tudni, a rendszerismeret (alias jogérzék) a lényeg. Kell egy biztos elméleti háttér, a legfontosabb tételes jog ismerete, a speciális tudást meg lehet keresni. Aki fejből mondja a tutit, az nekem hiteltelen, normális jogkutatás nélkül biztosat mondani nem lehet, illetve szabad, kivétel ez alól a tényleg rutin esetek.

Tudom, hogy bizonyos ügyfelek részéről van egy elvárás, hogy a jogász minden jogszabályt azonnal ismerjen, de ez lehetetlen, illetve felesleges is. Egy jó ügyvédnél pl. ezerszer fontosabb a stratégiai gondolkodás, a folyamatok átlátása és tervezése, ehhez nem kell minden szakasz szó szerinti ismerete, de a lényeg igen.

"Szerinted akkor miből vizsgáztam?"

Te speciel a világon semmiből. Mert nem vagy, nem is leszel joghallgató.

" Meg szerinted minek írják a csoportba a többieknek jó tanácsnak hogy Btk-t szó szerint?"

Ez baromság. Miért is kellene tudnia a Btk-t egy vállalati jogásznak, egy közjegyzőnek, munkajogásznak vagy egy diplomatának?

Elárulom, még annak sem kell, aki tényleg büntetőjog területén fog szakvizsgázni. A Btk megismerésére majd lesz ideje bojtár korában, abban a két évben.

" Minek járkálnak Ptk.-kal a szaktársaim?"

Azzal járkálnak, amivel akarnak. Ez segíti a jog mélyebb megismerését, de ismétlem magam, a jogászok nem attól lesznek jogásszá, hogy ismerik a hatályos joganyagot, amely 10 év múlva már részben, vagy egészben más lesz.

A jognak vannak területei, amelyek ismeretét szerkezetileg elvárják tőlük, ilyen az eljárásjog, a kötelmi jog, tudniuk kell, hogy mi a jogalkotás folyamata, stb. de olyat senkitől nem kérdeznek és nem várnak el, hogy mondja meg, aktuálisan mi a büntetési tétele mondjuk a csalásnak.

A) kérdéscsoport

1. 1. A Ptk

.

alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és a joggal való

visszaélés tilalma.

2.. Az ember jogképessége és cselekvőképessége.

3. A házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, é

lettársi viszony keletkezése, joghatásai,

megszűnése

4. A házassági vagyonjog, házassági vagyonjogi szerződés szabályai, élettársak vagyoni

viszonyai

5. A szülői jogállás keletkezése, joghatásai

6. A családjogi tartás jellemzői, szabályai

7. A jogi sze

mély kritériumai, fajtái, keletkezése, megszűnése, képviselete.

8. Az egyesület és az alapítvány, lényeges vonásai.

9. A jelentősebb személyiségi jogok és védelmük polgári jogi eszközei.

17. A birtok, a birtokátruházás, és a birtokvédelem. A jogalap nélküli birtoklás

18.A dologi jog fogalma, felosztása,

alapelvei; a tulajdonjog tárgya, a dolgok osztályozása.

19. A tulajdonjog, tartalma és védelme.

20. Ingók tulajdonjogának megszerzése.

21. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése.

22. A közös tulajdon és sajátos alakzatai.

23. A korlátolt dologi jogok

fogalma és fajai. A használati jogok.

24. A zálogjog fogalma, tárgya, alapítása. A zálogjog érvényesítése.

25. Az ingatlanra vonatkozó jogok forgalma és az ingatlan