Ez szerintetek jogos? Etikus? Van értelme ezeknek a plágiumvádaknak?

Egyetértek veled kérdező.

Most akkor soha többé ne fessen valaki női aktot, mert X.Y. (és ezer másik) festő régebben már festett?

Ne lehessen több lovasszobrot készíteni valamelyik királyunkról, mert már vannak ilyenek?

Nekem egészen más gondolatom van: ez a fotóművész, akinek én eddig soha nem hallottam a nevét, így akar ismertté válni. Mekkora reklám lenne, ha egy amerikai vagy brit bulvárlap foglalkozna azzal, hogy ő emiatt háborog, levelet ír, netán pereskedik, hogy egy hollywoodi produkció ellopta az ő nagy ötletét! Szerintem ez egy jól átgondolt akció volt!

A művészetben nem csak a kivitelezés, hanem az ötlet is az alkotó tulajdona. Nyilván nem arról van szó, hogy ne lehetne aktot festeni többé, mert már festett valaki aktot, vagy ne lehetne lovas szobrot csinálni, mert olyan már van. Inkább arról a látásmódról van szó, ami a művész sajátja, amit ő hozott létre, és amit az alkotásban megmutat. Például Mark Rothko festményeit nagyon könnyű utánozni, de mivel ő festette le így először, ha valaki ugyanezt megcsinálja és sajátjaként eladja, plagizál. [link]

Ha valóban a fotósé volt az ötlet, hogy a macskát így állítja be a fotón, akkor azt más nem használhatja fel kereskedelmi célból, csak a fotós engedélyével.

ez elég gyakori és nagyon nehezen feloldható probléma. a szerzői jog célja védeni a már elkészült alkotásokat és készítőiket, hogy egyedi alkotásaikkal mások visszaéljenek. ugyanakkor másoknak is biztosítani kell újabb alkotások készítésének lehetőségét. a kettő meg olykor ütközik egymással és nem mindig könnyű egyensúlyt találni a kettő közt. az is nehezíti a helyzetet, hogy egy-egy ötlet másnak is eszébe juthat. minél egyszerűbb az ötlet, annál nagyobb eséllyel.

önmagában egy ötletet pont ezért nem is véd a szerzői jog. viszont egy összetettebb alkotásnál nem mindig könnyű definiálni, hogy mekkora eltéréstől számít másnak. az egyik leggyakoribb plágium probléma, hogy egy zenében mennyi dallam változás jelent teljesen más zeneművet és meddig számít ugyanannak a zenének?

lehet egy másik műre építve újabb művet létrehozni. viszont nagy kérdés, hogy mekkora hozzáadott értéktől és egyedi átdolgozástól beszélhetünk új önálló alkotás létrejöttéről és nem csak a másik másolatáról.

egy irodalmi műnél, filmnél éppúgy előfordul, mint zenénél, vagy fotóknál is, hogy kilóg a lóláb, hogy ez bizony koppintása egy másiknak, csak néhány részletet megváltoztattak, hogy mégse legyen teljesen ugyanaz. aztán van, hogy ebből per lesz, van hogy nem. ahogy van hogy meg is nyerik és van, hogy nem.

egy alkotóval egyértelműen azonosítható stílusjegyet már védhet a szerzői jog és annak másolása már lehet plágium. viszont például, ha ezt paródiaként használják, az már önmagában is jelenthet új művet.

illetve a plágium nem csak szerzőjogi kategória, hanem etikai is. magára valamit adó alkotó nem áll neki lemásolni mások ötleteit, hogy aztán sajátjaként adja el.

a művészet tanulásban nagyon fontos szerepe van a másolásnak, de NAGYON nem mindegy, hogy egy másolat gyakorlásként, kísérletezésből készül és főleg, hogy fel is tüntetik rajta, hogy az szándékosan másolata valaminek, vagy megpróbálják saját ötletből fakadó új, egyedi alkotásként előadni, miközben nem az.

ugyanígy a humornál sem mindegy, hogy valaki azt állítja, kitalált egy önálló, minden mástól független poénos dolgot, vagy beismeri, hogy az egy paródia, amihez a parodizált dolog adta az ihletet.

ez (és a többi hasonló) történet is ott kezd igazán érdekes lenni, amikor a plágiummal mást vádoló előtt is voltak hasonló alkotások, tehát ő sem eredetit és egyedülállót alkotott.

a hírnév és ismertség is legalább annyira összetett kérdés, mint az alkotások hasonlósága/azonossága.

attól, hogy ti (és akár még nagyon sokan) nem ismeritek a nevét valakinek, még ismerhetik nagyon sokan mások. és attól, hogy ti ismertek és híresnek tartotok valakit, még lehet, hogy egy csomó más helyen őt a kutya se ismeri. különösen igaz ez a különféle szubkultúrákra, márpedig a művészet világa is ilyen. de még a hírességekkel is simán előfordul.

én pl. a legtöbb bulvár celebet nem ismerem, ők mégis híres emberek, mert a velük foglalkozó körökben sokan ismerik őket. közben ők meg nem biztos, hogy ismerik a híres művészeket, akiket a művészettel foglalkozók igen. itt GYK-n is rengeteg YouTubert szoktak emlegetni, akiknek a létezéséről egy csomóan nem is tudnak - de ettől még százezrek ismerik őket és követik a munkájukat (akár többen, mint ahányan bulvár lapokat olvasnak). akkor most ki a híres?

Borsi Flóra ismertsége (ahogy a linkelt cikk is írja) elég érdekes, mert előbb vált ismertté külföldön, mint itthon és a magyarok többsége csak azután hallott róla, hogy a magyar lapok is elkezdtek cikkezni róla, hogy az ő képe került a Photoshopra.