Egy éve hallgattak ki tanúként, most hívtak, hogy gyanusitott vagyok, kell aggódnom?

Ahogy korábban is írtam nem kell aggódnod, amit tanúzás során elmondtál (még ha magadat bűncselekmény elkövetésével vádolnád sem). Amit a többiek írtak, ne törődj vele, túl sok filmet néztek. Lehetne ezt még feszegetni, de nem érdemes mert semmit nem lesz ebből.

Ha egy másik bűncselekménnyel fognak gyanusítani levélben kapsz idézést.

Szal ne aggódj.

Azt sem lehet tudni, hogy mi történt pontosan, milyen "bűntyényen vettél részt"? Mi történt?

Zagyvaság az egész kérdés.

Ellentétben azzal, amit írtak, arra számítsd, hogy nem várakoztatnak, jóindulattal állnak hozzád, hogy megeredjen a nyelved.

Először elmondják mivel gyanúsítanak. A jegyzőköny úgy folytatódik, hogy akarsz-e ellene panasszal élni.

Ha abszurd a gyanúsítás, akkor mondd jegyzőkönyvben, hogy a gyanúsítás ellen panasszal élsz, a gyanúsításban levő cselekményt nem követted el. Vallomásodhoz azt, hogy nem kívánsz vallomást tenni.

Ha valamennyire sárosnak érzed magad, akkor a gyanúsítás elleni panaszhoz írd azt, hogy a panaszról ügyvédeddel való konzultáció után döntesz, vallomásodhoz, hogy nem kívánsz vallomást tenni.

Ha sáros vagy az ügyben, akkor se tegyél vallomást addig, amíg nem kerül ügyészségre az ügy, ott az ügyvéded az ügyésszel tud kötni egyezséget, de ebben csak akkor érdekelt az ügyész, ha még nincs meg a beismerő vallomásod (bizonyítékok királynője).

Be.

LXV. FEJEZET

EGYEZSÉG A BŰNÖSSÉG BEISMERÉSÉRŐL

Az egyezség megkötése

407. § (1) Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség).

(2) Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az ügyészség a kezdeményezését a terhelt 385. § szerinti kihallgatása során is közölheti.

(3) Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a terheltet és a védőt tájékoztatja.

(4) Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.

(5) Ha az egyezség nem jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott védői kirendelés hatálya az egyeztetés befejezéséig tart.

(6) Az ügyészség a (2)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

408. § (1) Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és - az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését kivéve - az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet.

(2) Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.

409. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során figyelmezteti a terheltet a tervezett egyezség következményeire.

(2) Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ügyész, a terhelt és a védő együttesen írja alá.

(3) A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(4) Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről nem tájékoztathatja a bíróságot és az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratokat sem nyújthatja be a bírósághoz.

Az egyezség tartalma

410. § (1) A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.

(2) Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező

a) bűncselekmény leírását és Btk. szerinti minősítését,

b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,

c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

(3) Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését az ügyészség állapítja meg.

(4) * Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, az egyezség a Btk. 83. §-a figyelembevételével tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul. Ha a Btk. lehetővé teszi, az egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetőek.

(5) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség önállóan alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú intézkedést vesz tudomásul.

411. § (1) Az egyezség tartalmazhatja

a) a mellékbüntetést,

b) a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,

c) az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények vonatkozásában,

d) a bűnügyi költség viselését, illetve

e) a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.

(2) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedés kiszabására, illetve alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú mellékbüntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.

(3) Az ügyészség megegyezhet a terhelttel abban, hogy

a) az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége, illetve

b) a gyanúsított együttműködésére tekintettel egyes bűncselekmények vonatkozásában - a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból - az eljárást megszünteti, illetve - a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból - a feljelentést elutasítja.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alól mentesül, amely esetben az egyezség szerinti bűnügyi költséget az állam viseli.

(5) Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy

a) az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik,

b) a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig kielégíti,

c) közvetítői eljáráson vesz részt, illetve

d) az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.

(6) A kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele nem képezheti egyezség tárgyát.