A rendőröket (és egyéb fegyveres szervek tagjait) mennyire viseli meg lelkileg, ha le kell lőniük valakit?

Ez nyilván egyénenként változik. Nem lehet mindenkire általánosítani.

És attól is függ miért lőnek le valakit, milyen az a helyzet.

A rendőr csak akkor lő le valakit, ha egyébként a saját élete lenne veszélyben, vagyis utána azt gondolja hogy jól tette hisz rátámadt az a seg.fej pl. fegyverrel. Ez sima ügy.

A katona már más egy zavaros, háborús helyzetben visszagondolva úgy jöhet le hogy ők csak úgy lelőttek embereket akik nem is biztos, hogy veszélyt jelentettek. Ez nehéz, sok katona lesz emiatt öngyilkos akár 20 év múlva is 50-60 éves kora körül.

Akár 10 évig minden nap járhatsz ki a lőtérre semmi köze nincs ahhoz hogy vészhelyzetben,féltve a saját életedet adrenalinnal a fejed búbjáig megtelve félig öntudatlanul meghúzod a fegyveren az elsütőbillentyűt.

A katonaság megint más. Attól függ hogy támadsz pld. század vagy zászlóalj kötelékben vagy te védekezel egy futóárokban. Mind kettőnél a parancsok és a sokszereplős cselekmény hatására azt csinálod amit a melletted lévő katona. Évek alatt megszokod és teljesen antiszociálissá leszel ha túléled. Az átéltek hatását hordod de óriási lelki teherként. Rájössz hogy te csak a katonásdihoz "értesz" és nincs célod a polgári életben.

Rendőr csak az alábbi esetekben lőhet:

* az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

* a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

* a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;

* lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való bűncselekmény elkövetésének megakadályozására;

* lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

* az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;

* az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására;

* az állam elleni, az emberiség elleni bűncselekményt elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására;

* azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más veszélyes eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;

* az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett vagy bírói döntés alapján fogva tartott menekülésének, erőszakos kiszabadításának megakadályozására vagy elfogására, kivéve, ha a fogvatartott fiatalkorú;

* a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie

* felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;

* más kényszerítőeszköz alkalmazásának; (gumibot)

* figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

* figyelmeztető lövésnek.

A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.