Ha elkövettem valamit és még csak "tanúnak" idéztek be akkor miért nem lehet ügyvédem?

ezek ott bent, nyilasok, mindenki. még a takarítónő is az.

nem képesek rendes munkára, ezért kitalálták a saját értelmezésükben, hogyan kell munka nélkül lecsukni embereket, hogy nincs bizonyítva és felderítve a teljes tényállás.

engem pl. 5 alakalommal köteleztek arra, hogy elmeszakorvos vizsgáljon meg és csak azért nem vagyok bolondokházában, mert az 5. szakorvos aki más volt mint aki az első 4 alakalommal vizsgált, aki ezeknek a kiszolgálója, azt véleményezte, hogy egyáltalán nem vagyok ellenséges és agresszív és hazudós.

nyilasok mind egy szálig, minden rendőr.

vörös-iszapot a pofátokra - férgek!

Tanúnak is lehet ügyvédje, nemrég(?) változott újfent ebbe az irányba a büntetőeljárási törvény. A 80. § rögzíti, hogy a tanú érdekében meghatalmazott védő járhat el. A 85. § (4) pedig rögzíti, hogy jelen lehet a kihallgatáson is. Igaz, a jogai elég korlátozottak, csak arra jogosult, hogy a tanút a jogairól és kötelességeiről felvilágosítsa, egyébként érdemében nem avatkozhat bele a kihallgatásba. Illetve annyiban, hogy észrevételt tehet és a jegyzőkönyvet megtekintheti.

Azt egyébként nem tudom, hogy ezeket a történeteket honnan veszitek, hogy bevett gyakorlat a feltételezett elkövető tanúkénti kihallgatása. Fenntartva annak lehetőségét, hogy valahol valóban így működik, nálunk kifejezetten tiltják, hogy potenciális gyanúsítottat tanúként hallgassunk ki. Először be kell szerezni minden lehetséges bizonyítékot, amely alapján eldönthető, hogy az illetőt a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja terheli-e. Ha igen, akkor megy a gyanúsítotti idézés. Ha nincs ilyen bizonyíték, de a tényállás teljeskörű felderítéséhez mégis szükséges a kihallgatása (de egyébként valószínűsíthető az eljárás megszüntetése), akkor lehet esetleg tanúként kihallgatni.

A 10-es hozzászólót egy kicsit javítanám. A gyanúsítottból nem lesz terhelt, a gyanúsított a terhelt. Illetve egész pontosan, a terhelt az, aki ellen büntetőeljárás folyik. A terheltet a nyomozati szakban (a gyanúsítás közlésétől kezdődően) gyanúsítottnak, a vádemeléstől vádlottnak, jogerős ítélet esetén elítéltnek nevezzük.

A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, és nem rendbírsággal büntetnek, hanem ezt hívja a BTK hamis tanúzásnak.

Az igazat kell mondanod, magadra terhelő vallomást nem vagy köteles tenni, mást hamisan nem vádolhatsz.

A rendőr azért beszélt veled normálisan, mert te is normálisan viselkedtél vele. Az elkövetett tetteidért sem a rendőr, sem a bíró nem haragszik rád, de ítéletet kell hozni. Az enyhítő körülmény, ha beismerő vallomást teszel, és az sem utolsó szempont, ha elnyered a bíró szimpátiáját a viselkedéseddel, megbánásoddal.