Lelki terror ellen milyen lehetőségeim vannak?
Mit tehetek, ha a szüleim "úgy tartanak"? Mindenbe beleszólnak, hazudoznak, lejáratnak, balesetveszélyes helyzeteket termentenek, követnek és nem hagynak nyugton ha elvagyok foglalva valamivel. Van úgy hogy rabszolgaként bánnak velem, de máskor meg olyan jól tudnak adni a látszatra, hogy az már nekem jó.
A kapcsolataimat és munkalehetőségeimet is tönkretették. Miattuk vagyok munkanélküli, de nem hagynak menekülni. Már gyerekkoromba elszökdöstem és próbálltam úgy iskolát vállaszani, hogy minél elszigeteltebb legyek tőlük (távoli városban, kollégium), de azt is elintézték... Mikor dolgozni kezdtem egyből zsaroltak a pénzemért és mikor nem adtam, apám bement szart kavarni. Többször kényszerítettek munkára a telkünkön és amit önszántamból csinálok azt is pokollá teszik, elveszik az értelmét majd újból kényszerítenek rá. Ha elbasznak valamit rám fogják, amit meg én csinálok azt sajátjukként tüntetik fel aztán még bántanak is vele, mintha nem lenne elég fájdalom.
Sokminden régen történt már, de még mindíg szenvedek tőlük. Nemigazán tudom elhagyni úgy a házat, hogy ne idegeítenének fel és brutállisan megnehezítenek mindent az életben. Emiatt vannak is félelmeim, gátlásaim. Nem vagyok benne biztos, hogy hogyan tudnám eltartani magamat és munkát találni (igazából az utóbbi a lényeg, azért nem vagyok teljessen hülye csak enyhén szólva nehéz az életem). Akadnak még gonosz emberek a környéken, de sajnos az alvilági dolgok se ismeretlenek (nem csináltam még semmit, bár félek, hogy bemocskoltak). Rengeteg dolog van amiről mindíg is nehéz volt beszélni és mikor újból történik valami, sajnos egyaltalán nem lessz könnyebb. Mindíg cseleznek valamit, összezavarnak, csinálnak minden sz.rt amire nem lehet mint mondani.
Hjaj, de bíztatóak vagytok b_zdki... :D
Össze szoktam szedni magam, csak ugye olyankor arra összpontosítok, hogy hogyan legyek jobban és a problémákat meg ugye legszivesebben elfelejti az ember. Ha újból rágondolok, depressziós leszek kb. Vannak olyan emlékeim amiktől néha rémálmok gyötörnek. Nagyon nehéz az ilyen sz_r dolgokon rágodni. Sokat segítene valami külső nézőpont, kicsit konkrétabb dolgokkal. Előre is köszi!
Milyen idős vagy? Mi a végzettséged? Van-e olyan rokon elsősorban, vagy ismerős aki tudna segíteni szállással?
Privátban behatárolnád a várost ahol laksz? (Most voltam egy lánynál, aki hasonló gondolatokat mondott.)
Költözz el jó messzire! Nem olyan lehetetlen dolog, egyik ismerősöm Miskolcról költözött le egy 200 km-rel lentebb lévő kisvárosba, egy tök bizonytalan melóért.
Nem kell egyedül költöznöd, keress lakótársakat, és tűnj el! Nem kell elmondanod a szüleidnek hogy hova mentél és nem kell nekik felvenned a telefont! Sőt még jobb ha olyankor tűnsz el mikor nincsenek otthon. Most egyelőre keress olyan munkát ami a közelben van, tegyél félre, és csináld azt amit a szüleid akarnak, de csak addig amíg lesz elég pénzed hogy elmehess! Légy erős, különben összeroppantanak!! Párod nincsen? Vele nem tudsz összeköltözni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!