Mi az, hogy a bejelentő és a sértett adatait a rendőrség bizalmasan kezeli?

Nem adják meg az adatokat, csupán az elkövető népes, hangos családjával várakozol a folyosón a bírósági tárgyalásra, ezenkívül tanúskodsz, utána együtt távoztok...

Remek.

Ne keverjünk bele ide nem tartozó dolgokat. A "bizalmasan kezelés" azt jelenti, a bejelentő adataihoz semmiképpen nem férhet hozzá az elkövető (hogy ne lehessen bosszú). A hangsúly a semmiképpen-en van. Mert egyébként az adatvédelmi törvény pontosan meghatározza, kinek milyen adatát és mi célból, mennyi ideig, milyen körülmények között tárolják. A bizalmas kezelés ezen belül külön is nevesíti, hogy az elkövetőnek semmiféle indoka nem lehet az adat megszerzésére.

És ezt nagyon ne keverjük össze azzal, hogy ettől függetlenül egyesek nagyon meg akarják szerezni, és vannak, akik ki is adják. Ez nem a törvényt minősíti, még csak nem is az elkövetőt (neki érdeke megszerezni, még ha torz érdek is), hanem az adatkezelőt. Neki csak úgy lesz érdeke kiadni, ha lefizetik. A korrupt adatkezelőt pedig egyszer s mindenkorra el kell távolítani, különben megrendül a bizalom az adatkezelésben (és ezért hazudni fognak az emberek az adatok megadásakor).

Lehet, hogy így van, én azt írtam le amit tapasztaltam...

Másik megtörtént dolog:

Haverom buszsofőr, kora hajnalban meglátott egy kiégett autót a járat útvonala melletti erdős, bokros részen. Bejelentette a rendőrségnek, mint jóhiszemű állampolgár.

Rá egy hónapra Heves megyéből Budapestre rendelte az ügygazda, mert a szálak oda vezettek, és alapos a gyanú, hogy bűncselekmény történt.

Egy nap, plusz utiköltség azért, hogy aláírja a bejelentést, miután mást nem tudott mondani.

A vizsgáló megvigasztalta, hogy a tárgyaláson még találkoznak...

Azóta a komám, mint a három majom: nem lát, nem hall, nem beszél.

#5-ös.

Idézésre történő utazás költségeit (igazolás mellékelve) az eljáró szervnek kötelessége megtéríteni.

A kiesett fizetést már nem.

A se lát se hall dologban 100%-ig egyetértek. Vagy névtelenül, vagy sehogy.

Akkor köteles megtéríteni, ha kéri.

Egyébként meg, az elkövető alapvetően bárkinek az adatait megismerheti, aki az ügyben szerepelt. Ugyanis a nyomozás befejezésekor joga van a nyomozás során addig keletkezett iratot megismerni, az összes határozatot, jegyzőkönyvet és minden egyéb iratot. Ilyenformán, mivel a jegyzőkönyvben (rögtön az első oldalon) ott vannak mondjuk a kihallgatott személy adatai, így különösebb megerőltetés nélkül megismerheti azokat.

Ezért van az (és szerintem a "bizalmasan kezeli" jelen esetben arra utal), hogy a kihallgatott tanú kérheti az adatainak a zártan kezelését. Erre a kihallgatás vezetője köteles nyilatkoztatni, azt hiszem, ez az első kérdés a személyes adatok egyeztetése után. A zárt adatkezelés pedig azt jelenti, hogy az illető személyes adatai egy zárt borítékban kerülnek az iratok közé, és egy jegyzőkönyvben csak a név (vagy ha a név is zártan van kezelve, akkor pl. "Tanú 1") szerepel.

#7 Nyilván akkor, ha kéri, de erre a hatóságnak köteles-e felhívni a figyelmét? : hogy 'kérheti a térítés'

Mint ahogy #5-ös is mondta volt: a tárgyaláson kiderül mi lapul a függöny mögött :)

Jogi nyelven: az adatok zárt kezelése nem menti fel a tanút a megjelenési és vallomástételi kötelezettség alól, a büntető felelősségre vonás hatósági személyeit pedig nem akadályozza abban, hogy a tanú adatait pontosan ismerjék, a tanú személyazonosságát ellenőrizzék, vallomásának hitelt érdemlőségét mérlegelni tudják. A büntetőeljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz való joga és a védelemhez való jog szempontjából az is lényeges, hogy a tanú adatainak zárt kezelése nem korlátozza a terhelt és a védő alapvető eljárási jogainak érvényesülését. A tanú a terhelt és a védő a tárgyaláson találkoznak, a terhelt és védője hallja a tanú vallomását, a tanúnak közvetlenül kérdéseket tehetnek fel, a vallomásra észrevételt tehetnek, csupán a tanú neve, lakcíme, foglalkozása stb. marad számukra ismeretlen.

A tárgyalások nagy részében nem vadigenek vallnak egymásra, ez már ciki lehet+ magánnyomozó utána mehet a személy adatait kiderítendő, legkésőbb az első fokú tárgyalás után, ha erre pl a ügyvéd felbérli)