Hogy idézhetnek úgy tanúnak,hogy nem közlik milyen ügyről van szó?

Nem közölnek részleteket.

Ismerősöm, a bíróságra kapott úgy idézést, hogy fogalma sem volt arról, milyen ügyről lesz szó.

Próbált érdeklődni, és azt a választ kapta,. hogy a bíróságon tanúként úgyis köteles igazat mondani, arra meg nem kell külön készülni.

Úgy, kérdező, hogy NEM KELL KÖZÖLNI az ügyet, csak akkor ha az eljáró nyomozó (vizsgáló) szükségesnek tartja a közlését.

Én se szoktam közölni a gyanúsítást.

Majd ott megtudjátok, milyen ügyről van szó.

Kérdező!

jogszabály szerint nem kell közölni az okot.

Akkor szokták közölni - ami ritka - ha szükséges lehet, hogy a gyanú valamilyen ügyre vonatkozó iratot, bizonyítási eszközt hozzon magával.

Ekkor ugyanis meg kell jelölni az idézésben, hogy milyen ügyről van szó.

De ez se kötelező.

Krimináltaktikai megfontolások szólnak amellett, hogy ne tudják, miért kell megjelenni az idézésre.

Van, aki azonnal elhagyná az országot, ha megtudná miért hívjuk be.

Van olyan is, aki előzetesen megbeszélné a vallomását a társaival vagy az ügyvédjével.

Vagy egyéb módon nehezítené a nyomozást.

"Hogy idézhetnek úgy tanúnak,hogy nem közlik milyen ügyről van szó?"

Miért, mennyiben befolyásolja azt, hogy egy hete mit látott/hallott, hogy tud róla, vagy sem, hogy erről fogják kérdezni?!?

7 - es!

Mert az átlagember - általában - nem hülye.

Akibe szorult minimáls jogérzék és nem egy szenilis f@sz, azt azért tudja, hogy amit látott, halott, amiben részt vett, azzal kapcsolatban azért a zsaruk érdeklődhetnek.

Akár még évekkel később is.

Ha idejében tudná, hogy mit akarnak tőle a zsaruk, akkor akár készülhetne is rá, ha olyan a szitu.

Van annak oka, hogy nem előre tudja meg a gyökér, hogy mit akarnak tőle, hanem a kihallgatáson "forrázák le" a kérédésekkel.

Nyilván egy felkészült, sokat látott tanút, elkövetőt nem lehet ilyenekkel befolyásolni.

Őket máshogy szoktuk....