Azza, hogy engem megvertek, miért nem foglalkozik a bíró?

Gondolom csak addig vertek, amíg az ellenállásod (szökési kísérleted) meg nem törték.

Be.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.

Ehhez joguk volt, lásd itt:

[link]

"Mivel nem loptam"

És még hazudik is.

Az igazság kb. az lehet, hogy a kérdező "csak" lopni akart, amikor az őt visszatartani akaró sportembert lefújta gázsprayvel akkor sem a zsákmány megtartására körül forogtak gondolatai, sőt még csak nem is a lopásért járó büntetés elkerülésén, hanem szimplán csak verést akart megúszni (amit tényleg nem csak beképzelt, hanem kapott is volna).

Valószínűleg a pénzt is eldobta volna, ha nem tette volna a pénztárcájába.

A pénztárcáját meg azért nem dobta el, mert benne volt az igazolványa...

Egy hasonló eset, ami Kúriáig ment:

"3.2. Az erőviszonyokról és a sértetti ellenállásról

Érdemes megemlíteni a Kúria újabb gyakorlatából egy esetet, amely egyrészt példásan

illusztrálja a sértett és az elkövető egymáshoz viszonyított tulajdonságainak fontosságát és az erőszak, illetve fenyegetés tulajdonságainak relativitását, ráadásul érdekes

példája a megtartásos rablásnak, amelyben kérdéses volt, hogy a sértettel és a tanúkkal

szemben fizikailag jelentős hátrányban lévő tettenért elkövető a befejezett lopás után

képes volt-e rablási erőszakot kifejteni a dolog megtartása végett.

A megtörtént esetben a terhelt a délelőtti órákban egy irodaépület előtt álló, a sértett

tulajdonában lévő terepjáró gépkocsi bal oldali hátsó ablaküvegét az utcán előzőleg talált vídia fúrófejjel benyomva magához vette a hátsó ülésen lévő, szintén a sértett tulajdonát képező kézitáskát. A sértett ez idő alatt az irodaépületben tartózkodott. Amikor

kinézett az ablakon, észlelte a gyanúsan viselkedő terheltet, ezért az irodaépületből

elindult az utcára, hogy az autója után nézzen. Hallott egy hirtelen durranást, és észrevette, hogy a terhelt az ő táskájával sietve a túloldalra távozik. A sértett a terhelt után

futott, elé ugrott, majd megfogta őt. Felszólította, hogy adja vissza a táskáját, azonban

a terhelt tagadta a lopást, és a táskát erősen szorítva menekülni próbált. A sértett, hogy

ezt megakadályozza, a terheltet a földre leszorította, és úgy dulakodtak egymással. A

sértett és közben a segítségére siető X a terheltet erősen fogták, és elindultak, hogy

bevigyék őt az épület várótermébe. A terhelt közben a táskát folyamatosan szorította,

majd a nadrágzsebéből hirtelen előkapott gázspray-vel lefújta az őt fogó sértettet. A

sértett kérésére X elvette a táskát a terhelttől, majd azt és a sértett pénztárcáját bevitte

az épületbe, és ezt követően visszatért a sértetthez. A terhelt a visszatérő X tanút és az

épületből kilépő Y tanút is lefújta a gázspray-vel. A sértett és X a terheltet egy vasrácshoz szorították, és a gázspray-t a kezéből kicsavarták, majd a terheltet az Y által hozott

nadrágszíjjal megkötözték. A helyszínre érkező rendőrjárőrök a terheltet előállították,

a három sérültet pedig az orvoshoz kísérték. X és Y tanúk a gázspray-nek a szemükbe

kerülésével 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, azonban könnyű testi sér31 Az aljas indok és aljas cél közötti megkülönböztetés jelentőségére vonatkozóan lásd a 3/2013. BJE határozat II. 3. pontjának második bekezdését.

32 Ld. bővebben: Grétsy László – Kemény Gábor (szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Budapest, Tinta

Könyvkiadó, 2005. s.h.v.

33 Balogh–Tóth i. m. 119.

290 Bujdos Iván Ákos

tés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztettek elő a terhelt ellen. A gépkocsi ablaküvegének betörésével rongálási kár keletkezett, amely nem térült meg. A sértettnek

okozott lopási kár a táska visszavételével megtérült. Fontos tényezője az esetnek, hogy

a tettes kifejezetten alacsony növésű – saját elmondása szerint „150 cm magas törpe” –, és mintegy 50 kg testtömegű volt. A védői érvelés szerint fizikai adottságainak

megfelelően nem tudott ártani senkinek, azonban a sértetti társaság nagytermetű, erős

emberekből állt, a tettes vergődése pedig még arra sem volt alkalmas, hogy a sértett

szorításából meneküljön. Nem tekinthető eredményesnek a gázspray használata sem,

hiszen őt a sértett egy pillanatra sem engedte el.34 A Kúria a felülvizsgálati eljárás végén hozott végzésében egyértelműen megállapította, hogy a terhelt a táska megtartása

érdekében alkalmazott erőszakot a sértettel szemben, ugyanis a korábban megállapított

tényállás szerint erre akkor került sor, amikor a sértett tulajdonát képező táska még a

terheltnél volt. Jogszerűen járt el a sértett, amikor a terhelt után szaladt, majd őt megfogta. A jogszerű magatartással szemben pedig jogosan védekezni nyilvánvalóan nem

lehet. A tényállás szerint a sértett kérte a terheltet, hogy adja vissza a táskáját, azonban ennek a terhelt nem tett eleget. A táskát folyamatosan szorította, majd a sértettet

gázspray-vel lefújta; ez a jelenkor következes bírói gyakorlata szerint alkalmas a rablási erőszak megállapítására,35 ugyanakkor a Kúria tovább erősíti döntését azzal, hogy

Angyal Pálon keresztül hivatkozik a Curia korábbi ítélkezési gyakorlatára is, amely

szerint a paprikaszórás a szembe rablásos erőszak.36 A Kúria egyetértett mind az első

fokú, mind a másodfokú bíróság indokolásával, miszerint a terhelt a zsebéből elővett

gázspray használatával az erőfölényét kívánta biztosítani. Emellett a terhelt védekezésében előadott, ún. gyenge ember és erős ember összevetést sem találta megalapozottnak, hiszen a cselekmény véghezvitelének folyamatában három ember kellett a terhelt

lefogásához akkor, amikor menekülni próbált"

[link]