Ki vezetné az országot, ha senki nem menne el szavazni?

A fikciót elfogadva, maradna a miniszterelnök, és ha ő nem javasol változtatást, amit a köztársasági elnök elfogad, akkor a kormánytagok is, vagyis a teljes kormány.

Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy mikor szűnik meg a miniszterelnök megbízatása.

„20. cikk

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;

b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;

d) lemondásával;

e) halálával;

f) összeférhetetlenség kimondásával;

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

(3) A miniszter megbízatása megszűnik

a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;

b) a miniszter lemondásával;

c) felmentésével;

d) halálával.”

Az új Országgyűlés megalakulása alkalmával szűnne meg a megbízatása, de ha nincs újonnan alakult Országgyűlés, akkor marad a miniszterelnök és a kormány is. Hacsak a miniszterelnök javaslatára nem változnak a kormánytagok.

Arról nincs szó, hogy korlátozódnának a miniszterelnök, vagy a kormány jogai, lehetőségei.

De, hogy senki sem szavaz, ez megvalósulhatatlan feltételezés.

Ha minden választókerületben csak egyetlen személy, az egyik jelölt szavazna az egyéni listára és a pártlistára, akkor is meg lenne választva a hiánytalan, 199 fős parlament; a 106 egyéni képviselő és a 93 pártlistás képviselő. Még a mandátum elosztási szabály is alkalmazható lenne.

Márpedig az elképzelhetetlen, hogy legalább egy politikus se akadna egy teljes választókerületben (átlagosan, körülbelül 75-ezer szavazásra jogosultból), aki szavazna.

A valóságban, a rendszerváltás óta, a legkisebb részvétel 2010-ben volt, 45,66%. De ez is több mint három és félmillió szavazó.