Milyen a politikai jobb?

Történeti áttekintésre nem vállalkozom. A politikai jobboldaliság valóban sokszínű, és a nemzetekről alkotott felfogása még csak periférikus eleme se, csak nálunk.

Egy társadalom működése nagyon sokféle lehet, és sokféleképpen lehet jól irányítani. Egy társadalom akkor működik jól, ha tagjai többsége jól érzi magát, vannak céljai, és úgy gondolja, egyre jobban él. Ez nem nagyon lehetséges akkor, ha egy társadalomban túl nagyok a különbségek, mert ez mindenkiben feszültséget szül (csak máshogy). Ezért egy jó politikai vezetés úgy építi fel a gazdaság szerkezetét, a jóléti, oktatási, egészségügyi szervezeteket és rendszert, hogy a fentiek bekövetkezzenek. Ez is sokféleképpen lehet jó.

A jobb és baloldal közötti alapvető különbség abban van, hogy a fentiek megvalósulásában mást tartanak elsődlegesnek, amiből aztán következik az összes többi különbség.

Egy jobboldali azt mondja, elsődleges a tőke, mert a gazdaság működtetéséhez pénz kell, a tőke vállalkozik, teremt munkahelyeket, amiből pénz lesz, hogy jól éljünk, jó legyen az egészségünk és minden más.

Egy baloldali azt mondja, elsődleges a munka, mert értéket a munka teremt, jó és szorgalmas munka teremti meg a pénzt, amiből létre lehet hozni (ugyanazt, amit a jobboldali akar).

Csakhogy e különbségeknek sok következménye van. A jobboldali a tőkének kedvez, néha túlzottan, és ez végül szélsőséges esetekben a kasztosodáshoz vezet, és létrejön egy olyan ország, ahol a gazdagok bekerítik lakhelyüket, a végén nem tudni, ki van kívül, ki belül, és mindenki rosszul érzi magát. A baloldal a munka alatt hajlamos a munkásságot érteni, ott az előnyadás, szélsőséges esetben azt képzelik, egy ország vezetése munka, tehát a munkás (értsd fizikai munkás) dolga. Az értelmiség meg le van sajnálva. Ekkor végső esetben csak az nem dolgozik, aki jól tudna, mert nem fizetik meg a túlzott egyenlősdiben. Aztán a rendszer kifúj, elfogynak a tartalékok és összeomlik.

Látszik, hogy mindkettőt lehet nagyon rosszul is csinálni, a pikáns az, hogy így mindkettő diktatúrába torkollik, csak kicsit más stílusban, de a lényeget tekintve azonos. És lehet mindkettőt jól csinálni, ha mértékkel és odafigyelve teszik, és mindkettő képes igen jól működni.

Mára nem a jobboldali eszmerendszerrel van baj, hanem a kivitelezésével. A fejlődés akkora, hogy igen termelékenyek az üzemek, sokkal inkább, mint amennyi valós kereslet van. Ezért mesterségesen felturbózzák a keresletet, lásd a tévéfilmekben már több idő a reklám, mint a film. A tőke elhatalmasodik, multinacionális vállalatbirodalmaknak már nagyobb a hatalmuk, mint a kormányoknak (akiket ugye - elvben - választanak). Ettől a társadalom, a gazdaság egyre jobban torzul, a minőségre nincs igény, és egyetlen szempont marad, a hatalom. Már nincs messze, amikor jönnek a kerítések, nemcsak országhatárokon, hanem településeken belül. É ott nem lesz vízum, útlevél, ott a származásod eldönt mindent.

Történelmileg valóban. Aki a monarchiát és a feudális társadalmat támogatta, az volt a jobboldali. Abban a korban szinte minden mai ember baloldali liberálisnak számítana.

Ma a jobboldal:

-Gazdaságilag: kapatalista, szabad piacot támogatja. A szocializmus van vele szemben a baloldalon.

-Társadalmilag: konzervatív. Az ember vállaljon gyerekeket, legyen büszke hazájára, nem baj ha temolomba is megy néha...