Miért lenne baj, ha lenne egy második kamara a parlamentben, ami lassítja a törvényhozást?
Jelenleg a törvény javaslatokat át se nézik a politikusok. Megmondják mire kell szavazni és 2-3 nap alatt törvényt hoznak úgy, hogy azt se tudják miről van szó. Egy második kamara képes lenne ellensúlyozni az elsőt, lassítani és ezáltal javítani a törvényhozást. Úgy gondolom hogy vannak dolgok, amelyekben a két kamara egyetértene, gyorsan ( 1-2 hét alatt ) meglehetnének, de a törvények többségét a második kamara visszadobhatná, módosítani kellene, megint visszadobhatnák vagy elfogadhatnák és így tovább.
A lényeg hogy a két kamara nagyjából egyensúlyban legyen, csupán annyira legyen korlátozva a második kamara, hogy ne lehetetlenítse el a törvényhozást. A tagjai pedig különféle módszerekkel kerülhetnének be, választott képviselők, egyes tisztségeket viselők, stb.
válasza: válasza:
válasza:1) Mégegyszerennyi naplopó + a sleppje vinné a pénzt.
2) Honnan lennének tagjai a második kamarának: Választással? Mert akkor -- a jelenlegi közvéleménykutatási adatokat elnézve -- nem nagyon lassítanák le a jelenlegi törvényhozási tempót. Tisztségviselők? Akiket a kormány nevezett ki? Tehát eleve velük értenek egyet és mégcsak nem is választotta őket senki a népképviseletre?
3# a tagjait lehetne választani ( nem listák alapján ), egyetemek és különböző szervezetek küldöttei, bírák és hasonlók lehetnének a tagjaik. Én csak gondolkozok, a felvetésed érdekes és tényleg megdöntheti az elképzelésem, szóval amiket írtam, nem konkrétak, csupán hangos gondolkodás.
Egyébként tény és való, hogy több politikus lenne ezáltal, de ha az első kamara tagjainak száma 150-re csökkenne, a második kamarának meg szintén 100-150 tagja lenne, nem sokkal lenne több politikus mint ma. És ha ezáltal felesleges adóktól, megszorításoktól, hülye törvényektől, tiltásoktól, korrupciótól és kiárusítástól óvnának meg, szerintem megéri. Persze csak ha úgy működik, mint ahogy elméletileg kéne működnie, azaz fékezi és ellensúlyozza az első kamarát.
válasza: válasza:"egyetemek és különböző szervezetek küldöttei, bírák és hasonlók lehetnének a tagjaik"
Sajnos ez pont gyengíti a népképviseletet, hiszen nem választott emberek lennének azok, akik a "nép nevében" döntéseket hoznának. Régen a felsőházba "beleszületett" nemesekkel, papsággal is ez volt a gond. Szervezetek, egyetemek a lakosság nagyon kis részét fedik le és rendszerint igencsak elfogultak politikailag valamelyik irányban.
A bírók bekerülésével tovább sérülne a modern államfelépítés, hiszen ellene menne a hatalmi ágak szétválasztásának (törvényhozó, végrehajtó, bírói). A bírók nem lehetnek törvényhozók is egyben.
Ha mindenáron gátat akarnál szabni az állam hatalmának, inkább a minél kisebb állam felé kellene haladni, nem növelni. Minél kisebb állam kell, minél kevesebb beszedett adóval (így eleve nincs annyiból lopni), az élet minél kevesebb területébe legyen beleszólása az államnak. Ez lehetne talán egy értelmes ötlet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!