Ha Észak-Erdély vagy egész Erdélyt visszacsatolnák, akkor a régi közigazgatást állítanák vissza (mint 1940-ben), vagy a mostani román megyehatárokat tartanák meg?

Szerintem az volna reális, hogyha etnikai alapú határok lennének a Kárpát-medencében. Hogyha Koszovó függetlenségét az USA kiharcolta (ki tudja, milyen indítékkal?) és utána kijelentette, hogy nem teremtett precedenst, tehát ez volt az első és utolsó olyan helyzet, hogy egy önálló államot hoztak létre, szerintem lehetne egy "precedens nélküli" visszacsatolás, persze hivatalos úton. Most, hogy Ukrajna is szétszakadóban van, úgy gondolom, hogyha Magyarország és szomszédai egy nemzetközi szintű kongresszuson eldöntenék, hogy az 1920-ban magyar többségű területeket visszacsatolják (ezt később kifejtem), akkor az lehetne demokratikus akár. Habár lehet, úgy lenne a legjobb, hogyha pl. Románia parlamentje és kormánya beleegyezik, hogy Észak-Erdély független ország lesz, majd ezek után az észak-erdélyi kormányzat bejelenti, hogy egyesül Magyarországgal (mint az NDK esetében). Azért 1920-as határokra gondolnék, mert azóta több szomszédos ország kormányzata asszimilálta a magyarságot (nem tudom, hogy ez helyes szóhasználat-e, vagy sem), így az akkori etnikai határokat kell figyelembe venni, amikor még a magyarságot semmilyen külső hatás nem érte (ez 1920). Így az 1940-es magyar határokat reálisnak és egyben minimumnak tartom, de az 1910-es határokat visszaállítani teljes politikai, nemzeti és gazdasági öngyilkosság lenne, sajnos. Képzelj el egy harmincmilliós országot, ahol kb. 10-14 millió (nem tudom, pontosan mennyi) magyarnak 16-20 millió szerbbel, románnal, ukránnal, szlovákkal, osztrákkal, szlovénnel, horváttal, stb. kellene együtt élnie. Sajnos képtelenség volna, kisebbség lennénk a saját hazánkban. Ezért tartom az 1941-es határokat reálisnak. Ebben az esetben mintegy 15 millióan élnének Magyarországon, a nemzetiségiek száma mintegy 3 millió fő lenne (20 százalék). Hogyha én lennék ennek a kibővített Magyarországnak a miniszterelnöke, akkor autonómiát adnék a nemzetiségeknek, saját területtel természetesen, így a kérdésre a válaszod: nem; ugyanis az autonóm tartományok területe nem esne egybe a régi közigazgatási beosztással. Leírom, hogy nézne ki ez az ország:

- Területe: kb. 150 ezer négyzetkilométer

- Népessége: mintegy 15 millió fő

- Fővárosa: Budapest (1,7 millió fő)

- Hivatalos nyelve: magyar

- Közigazgatási beosztás: 19 megye, 1 főváros, 4 autonóm tartomány. Magyarországhoz kapcsolódik négy autonómiával bíró terület, ezek a következők: Kárpátalja (ruszin), Székelyföld (magyar-székely), Észak-Erdély (román-magyar), Vajdaság (szerb-magyar-stb.). A Szlovákiától visszaszerzett területeket felosztanám a szomszédos megyék között, akárcsak Kárpátalja magyarlakta részeit, valamint a Szlovéniától visszakapott Muravidéket.

A nemzeti parlament 299 képviselőből állna. 131 képviselőt a 19 megyében és a fővárosban, egyéni választókerületekben; 118 képviselőt országos listáról választanának meg; 50 képviselőt pedig az autonóm tartományokban létrehozott egyéni választókerületek delegálnának. Az autonóm tartományoknak saját helyi parlamentjük és kormányuk is volna.

Az már más kérdés, hogy ennek sajnos egyelőre nincs realitása.

Az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok sajnos elszórt kissebségben élnek, a székelyek viszont tőlük is elhatárolódnak, és nem tartják magukat magyarnak.

Kárpátaljának és a Délvidéknek viszont jelenleg is lenne realitása.

HA Észak-Erdélyt visszacsatolnák, Bihar megyét ki lehetne bővíteni Nagyvárad és környékével. Szatmárnémeti meg újra Szabolcs megye székhelye lenne.

Székelyföldön minimum 5 megye lenne: Háromszék, Udvarhely, Csík. Maros-Torda, Kolozs. De lehet székelyföldet még Magyarországon belül is autonóm tartományként kellene kezelni. Ugyanezt Kárpátalja meg a Délvidék is megkapná.

A Felvidék visszacsatolt részeit vagy új megyékké kellene szervezni például: Abaúj-Torna, Nógrád-Hont, Gömör és Kis-Hont vagy simán Gömör, Bars megye, A Csallóközt meg felosztani Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megye között.

A felvidék visszacsatolása esetén ez lehetne a közigazgatási beosztást így készíteném el:

Borsod-Abaúj-Zemplént érintené leginkább az ilyen közigazgatási átszervezés, mivel nagy megye, és a visszacsatolt részekkel még nagyobb lenne.

Borsod-Abaúj-Zemplént felosztani:

Borsod-Gömör (Miskolc székhellyel), illetve Abaúj-Zemplén-Torna megyékre (Kassa székhellyel). Abaúj-Zemplén-Torna a történelmi Torna, Abaúj és Zemplén vármegyékből állna össze. Borsod-Gömör pedig a történelmi Borsod és Gömör és Kis-Hont vármegyék területéből. Kassa is visszanyerné megyeszékhely státuszát így.

Borsod-Abaúj-Zemplént így is fel lehetne osztani:

Borsod megye önálló lenne (Miskolc székhellyel). Gömör-Torna megye (Rimaszombat székhellyel), Abaúj-Zemplén megye (Kassa székhellyel).

vagy

Borsod megye önálló lenne (Miskolc székhellyel). Gömör és Kis-Hont (Rimaszombat székhellyel) Abaúj-Zemplén-Torna megye (Kassa székhellyel).

vagy

Borsod-Gömör-Kis-Hont megye (Miskolc székhellyel). Abaúj-Zemplén-Torna megye (Kassa székhellyel) vagy simán Abaúj-Zemplén megye.

Nógrád megye kibővülne a Trianon után elvesztett megyerésszel, ehhez jönne még Hont megye és Bars megye részei. A megye új neve vagy Nógrád-Hont, vagy Nógrád-Bars-Hont megye lenne (Balassagyarmat székhellyel).

Nógrád megyét külön is meg lehet szervezni a kibővített részekkel. Ebben az esetben újra kellene szervezni Bars-Hont megyét Léva székhellyel.

A Csallóköz meg a Garam alsó folyása így oszlana meg a megyék között:

Komárom-Esztergom megye és Győr-Moson-Sopron megye kapná ezeket a részeket. Bars-Hont megye újraszervezése esetén az Esztergomtól északra lévő területek Bars-Hont megyéhez kerülnének.

A megyehatárok és elnevezések néhol egyeznének az 1914-es, az 1938-as közigazgatási beosztással.

A 2. világháború alatt ilyen volt a megyebeosztás, de ez is azért, mert a románok akkor még nem variáltak a megyehatárokon, megtartották a magyarok által bevezetett közigazgatási egységeket:

[link]

Hogy ez ma hogy nézne ki Észak-Erdéllyel, azt pontosan nem tudom, mert ilyen térképet sajnos nem találtam a mai megyehatárokkal.

Nagy valószínűséggel a mai megyehatárokkal hozzánk kerülne:

Szatmár megye, Szilágy megye, Máramaros megye, Bihar megye jó része, Beszterce-Naszód megye, Kolozs megye jó része, Maros megye fele, Hargita megye háromnegyede, meg Kovászna megye jó része. Ha az etnikai viszonyokat nem nézzük, akkor nyilván a fél vagy részben magyarországhoz került megyéket összeolvasztanák más megyékkel, hogy pontosan hogyan, azt nem tudom.

Ha egész Erdély visszakerülne hozzánk, akkor nagy valószínűséggel maradnának a mai román megyehatárok. Nem lenne értelme visszahozni a régi vármegyéket, mert sok vérmegye túl kicsi és jelentéktelen volt, csak a közigazgatást és a bürokráciát bonyolítanák. Ha anno Magyarországtól nem csatolták volna el Erdélyt, nagy eséllyel akkor sem lennének már meg az akkori vármegyehatárok. De erre Magyarországon is van példa. Az egykori Csanád vármegye pár kisebb település kivételével teljesen Magyarország területén maradt Trianon után. Az 1950-es megyerendezéskor mégis felosztották songrád és Békés megye között, pont azért, mert túl kicsi és jelentéktelen volt, nem lett volna értelme meghagyni.

# 8-as hozzászóló:

Érdekes a Horthy rendszer idején megtartották a régi vármegye határokat és elnevezéseket is. Az 1950-es évek kommunista vezetése ki akarta törölni az átnevezésekkel a korábbi múltunk részeit a vármegyéket is.

Az a tény, hogy a Horthy rendszer idején összevont megyéket megszüntették kettős célt szolgált:

- Az első ok, hogy ezzel a revíziós igényekről való lemondást akarták hangsúlyozni. Sajnálatos ez, mert a revízióra ma is erős igény van (Ne gyertek nekem kettős állampolgársággal vagy autonómiával, csakis a revízió garantálhatná a magyarok jövőjét.)

- A másik ok az elnevezések változtatásával az volt, hogy a folytonosságot és a történelmünket akarták kitörölni az öntudatunkból. Ennek lett áldozata példák: Abaúj-Torna (Torna vármegye neve eltűnt), Csanád-Arad-Torontál megye (az elnevezések kitörlése itt: Torontál és Arad vármegye nevei). Nógrád-Hont megye (Hont vármegye nevének kitörlése) Borsod-Gömör és Kis-Hont vagy Borsod-Gömör megye (Gömör nevének eltörlése a köztudatból).

Jellemző az akkori baloldali vezetésre, hogy a közigazgatási hatékonyság mögé bebújva kívánták ezzel is manipulálni a történelmet. Legalább a vármegyék/megyék nevének összevonásával a régi nevüket is átmentették volt. Ma így lenne például: Csongrád-Csanád megye (nem csak Csongrád megye) vagy Nórád-Hont megye (ma csak Nógrád megye van). Borsod-Abaúj-Zemplén például nagyon nagy megye lehet helyette például kettő: Borsod-Gömör (Miskolc székhellyel) Abaúj-Zemplén megye (Szikszó vagy Sátoraljaújhely székhellyel). Ezzel nőhetne a területi autonómia is plusz a régi elnevezések is részben fennmaradnának. A történelmi jogfolytonosságot is hangsúlyozni kellene az elnevezésekkel is.

Ha Észak-Erdélyt visszacsatolnák, vissza kell hozni a régi megyeneveket.

Például:

Magyar megye név lenne: Mostani román név magyarul:

Háromszék megye............Kovászna megye

Csík-Udvarhely megye.......Hargita megye

Maros-Torda megye..........Maros megye

Beszterce-Naszód megye.....Beszterce-Naszód megye

Kolozs megye...............Kolozs megye

Máramaros megye............Máramaros megye

Szatmár megye..............Szatmár megye

Bihar megye................Bihar megye

Szilágy megye..............Szilágy megye

Szatmár megye esetén a mostani magyar Szabolcs-Szatmár-Beregből le kellene választani Szatmár nevét és új közigazgatási határt is kellene húzni.

Bihar megye esetén a mostani magyar Hajdú-Biharból le kellene választani Bihar megyét és új közigazgatási határi húzni (kivéve egyesítés vagy területi hozzárendelés esetén).

Ezek mellett még igényelni kellene Arad megye teljes területét is meg Brassó megyét is. (amennyit csak lehet visszaszerezni)

Arad megye (vagy Arad-Csanád megye) és Brassó megye is önálló maradna a magyar közigazgatásban (Brassót össze lehetne vonni Háromszék megyével igény esetén).