Ezen az oldalon vannak rejtam kívül kapitalisták?

Íme néhány híres történelmi figura, akik szegény körülmények között kezdték és kapitalista nézeteket vallottak:

1. Benjamin Franklin. Tizenhét gyermekes család, csupán 2 évig tudták iskolába járatni, mert nem volt több pénze a szüleinek. Habár nem kifejezetten proletár famíliából jött, a család anyagi körülményei közel sem voltak rózsásak.

2. John D. Rockefeller. Hat gyermekes család, az apja egy csavargó favágó és szélhámos volt. Rockefellernek már kisgyerekként dolgoznia kellett, hogy a család életben maradjon.

3. Ralph Lauren. Bronxi születésű, apja egy fehérorosz szobafestő migráns.

4. Frederick Douglass. Rabszolgasorsba született, de miután északra szökött, sikeressé vált és meggazdagodott. Ő azért is fontos, mivel egy proto-libertariánius volt("If the Negro cannot stand on his own legs, let him fall. All I ask is, give him a chance to stand on his own legs! Let him alone!").

5. Ray Kroc. Cseh bevándorlók gyermeke, még a high schoolt sem végezte el. A kitartásának és ambíciójának terméke a McDonalds multi-birodalom.

6. Thomas Edison. Három hónapig volt iskolázva. Ennek ellenére az elektromosság úttörőjeként hatalmas üzleti birodalmat épített ki.

7. Larry Ellison. Bronxban született, apja ismeretlen. A nagybátyja és nagynénije nevelte fel Chicagóban, csak két évet töltött egyetemen. Az Oracle alapítójaként ma ő a világ 9. leggazdagabb embere.

8. Sam Walton. Egy szegény farmer-gyerek, idővel a Wal-Mart megalapítója. Ha ma is élne, ő lenne a leggazdagabb élő ember, mivel kétszer akkora a jelenlegi hipotetikus vagyona mint Bill Gatesnek.

9. Sean Combs. A legaljáról kezdte, apját 2 évesen lelőtték, családja egy mély-szegény fekete gettóban lakott. Ma 324 millió $-t ér a fickó.

10. Henry Ford. Parasztgyerek, az autóipar egyik legnagyobb letéteményese.

11. Ronald Reagan. Apja egy szegény utazó kereskedősegéd volt. Hatalmas karrierre tett szert először a filmiparban, majd a politikában.

12. Booker Washington. Rabszolgasorsba született, majd felszabadult a polgárháború után. Kemény munkával sikeres üzletemberré kovácsolta magát. Híres volt arról a filozófiájáról, hogy a feketéknek nem külső segítség kell, hanem a kapitalizmust felhasználva fel kell küzdeniük magukat a társadalmi ranglétrán.

13. Walt Disney. Apja egy sikertelen, csőd célén táncoló utazó árus volt. A Disney franchise atyja.

Ezt csak egy ízelítőnek szántam. Én személy szerint úgy látom a kapitalizmust (és a párját a szocializmust), mint az érme két oldalát. A kapitalizmusban nincs "biztonság", mivel az embereknek viselniük kell a saját döntéseik következményeit. Emiatt a tehetségtelen, középszerű, kitartást és ambíciót nélkülöző emberek általában rosszul élnek a kapitalista modellben. Ugyanakkor a kapitalizmusban az egyénnek sokkal nagyobb mozgástere van, a tehetségét és kitartását felhasználhatja arra, hogy előrébb lépjen az életben.

A szocializmusban biztonság van, mert az állambácsi megvéd a rossz gazdasági döntésektől. Ez nagyon kedvező a carpe diem típusú embereknek, akik csak egyik napról a másikra akarnak élni, nincsenek hosszútávú ambíciók a szokásoson kívül (ház, kocsi, család). Emiatt a szocializmus nagyon kényelmes a középszerűeknek, az átlagos embereknek. Viszont a kivételes emberek szenvednek a szocializmusban, mert nem arathatják le munkájuk gyümölcsét. Akármennyire zseniális valaki, akármilyen jó gazdasági döntéseket hoz, soha nem lesz lényegesebben előrébb mint a többi ember. Ezért a többség parazita módon abból biztosítja a jólétet magának, hogy a kiemelkedő emberekből táplálkozik, azokat nem hagyja érvényesülni.

Mindenki maga döntheti el, hogy melyik oldalon szeretne állni. Habár én békési proletár családból származom, kapitalista ember vagyok, mert igazságtalannak tartom a szocialista berendezkedést. Engem a szüleim arra tanítottak, hogy az embernek meg kell állnia a saját lábán amennyire csak lehet, nem szabad élősködő módjára a nálunk jobbak kihasználásával biztosítani a saját létünket. Ezt a kapitalista életfilozófiát ők eredményesen is alkalmazták, így a rendszerváltás után kétkezi munkásokból sikeres kisvállalkozókká váltak. Habár nem gazdagok, azért az anyagi biztonságra szert tudtak tenni a kemény munkájukkal és racionális gazdasági döntéseikkel.