Akik még mindig a régi Magyarországon és a régi területek visszafoglalása mellett hangoztatják hangjukat, azoknak mi bajuk van?

Hogy ne érdekelné a legtöbb embert a múlt. Téged is érdekel most.

Nem a régi területekről van szó Trianon kapcsán, hanem az emberekről. Akik egy pillanat alatt elveszítették a magyar állampolgárságukat, és hogy azon a földön, ahová születtek, és az őseiket temették maradhassanak hűségesküt kellett tenniük az újonnan alakult államnak.

Vagy összepakolhatta, amit tudott, és volt, aki mág 1928-ban is az átvontatott vasúti kocsiban élt a családjával.

És mehetett Amerikába, ha nem tetszett, hiába várt, hogy másnap talán fölébred és kiderül, hogy csak egy rossz álom volt.

És manapság az unokáival együtt teszi le az esküt a VISSZAkapott magyar állampolgárságáért.

Fészkes fenét van itt területekről szó. A legmagyarabb emberekről van szó, tessék utánanézni. Trianonnal elcsatolták Nagyszalontát, Pozsonyt, Munkácsot. Stb. Amit magyarok építettek, magyar adóból, nem másoknak, magunknak.

Ne feledjük, hogy a magyarok se bántak olyan szépen a mindenféle kisebbségiekkel, voltak verések is, mert nem magyarul beszéltek egymással az utcán és hasonlók. Sok feszültség volt. És elég sok esetben valóban a magyarok voltak kisebbségben az elcsatolt területeken.

Mindazonáltal ez az egész egy seb a Magyarország történelemében.

Később a magyarok is visszakapták a sok verést a magyar beszéd miatt. Tény az is, hogy sok települést viszont úgy csatoltak el, hogy azon valóban magyarok laktak többségben.

Viszont valóban nem lehet mit kezdeni ezzel a helyzettel, nem kapjuk vissza a földeket. A határon túli magyaroknak sokkal nagyobb segítség lenne, ha az anyaország országgyűlési választása helyett a Vajdaságban, Erdélyben, stb "magyargyűlés" lenne, és azok képviselőire szavazhatnának. Így nem a fejük felett döntenének szorosan őket érintőügyekben, nem sodródnának bele a hazai pártcsatározásokba. Kapnának rendszeres támogatást, amiből saját belátásuk szerint gazdálkodnának. Most azonban csak kihasználják őket.

#22-es válaszának a második felével egyetértek, de az első fele nem igaz.

Pont olyan népi hiedelem vagy városi pletyka, mint az, hogy Pefőfi szlovák volt vagy, hogy Rákóczi és Széchenyi nem tudtak magyarul. Illetve egyesek, bizonyos esetekben tudatosan ferdítenek.

Magyarországon a 19. század második felében Európában egyedülálló jogokkal rendelkeztek a kisebbségek.

Csak néhány rendelkezés:

1867- Zsidó emancipációs törvény (Galíciából nagy számban érkeztek zsidók a gazdaságban fontos pozíciókat töltött be (pl. a kereskedelemben).Leszármazottaik hamarosan megjelentek az értelmiségi -újságíró, színész, orvos, ügyvéd- pályákon is)

1868 - Horvát kiegyezés (Horvátország elismerése, beligazgatási autonómia, a magyar kormányban helyet kapott a horvát miniszter és 42 képviselőt delegálhattak)

- még ugyan ebben az évben a Nemzetiségi törvény (széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén, lehetővé tette nemzetiségi egyesületek és pénzalapok létrehozását)

Nyilván lehetett volna tovább bővíteni a jogokat, de meg kell nézni, hogy ebben a korban, milyen jogokkal rendelkeztek a kisebbségek például Franciaországban vagy akár Ausztriában. Ezek a rendelkezések egyedülállóak vagy legalább is azon nagyon kevés példa közé tartozik, amiket egy olyan korban hoztak, amikor mindenki nemzetállam kialakítására törekedett.

Csontváry írja le, hogy Kisszebenben (a Magyar Királyság területén, magyar városban) nem volt magyar iskola. Német volt és szlovák. Ha magyarul akart tanulni, utaznia kellett.

"hogy ebben a korban, milyen jogokkal rendelkeztek a kisebbségek például Franciaországban"

A franciák egyszer s mindenkorra rövidre zárták a kérdést: kiirtották a kisebbségeket. Aki maradt, azt kíméletlenül asszimilálták.

Ha mi is úgy intézzük el a kisebbségi kérdést, mint a franciák (ha utolsó szálig lemészároljuk a szlovákokat, románokat, szerbeket), akkor máshogy alakul a dolog.

Persze a nagy népirtásokat, vérengzéseket a franciáknak, angoloknak, amerikaiaknak mindig kegyesen elnézi a világ.

A kérdés vissza vele is érvényes?

Mért kell magyar lakata területek másoknak?

A kérdés vissza vele is érvényes?

Mért kell magyar lakata területek másoknak?

Egyszer megkérdeztek egy szlovák politikust, hogy:

Riporter: joga van minden szlováknak egy országban élni?

szlovák politikus: természetes igen.

Riporter: joga van minden magyarnak egy országban élni?

szlovák politikus: hááát, őőő, izééé ...

"Kérdező, a zsidóknak is feltetted ezt a kérdést?"

Dehogy tette, olyankor nincs ekkora pofája az ilyeneknek! :D

Kérdésre válaszolván:

Tudod van egy olyan szabály, hogy a lopott holmi visszajár.

'Tudod van egy olyan szabály, hogy a lopott holmi visszajár.'

A kérdés csak az: vajon vissza is jut?