A nácik tulajdonképpen a japánokat is lenézték?

Nem ismered a történelmet?

Japán volt a tengelyhatalmak egyik fő tagja Németország és Olaszország mellet.

Akkor, hogyan nézték volna le őket?

Nem nézték le.

Hitler szerint a távol-keleti népek erkölcsileg magas szinten álltak.

A politika és a történelem is olyan, hogy lehet egybitesen és lehet átfogóbban is gondolkodni róla.

Szövetség. Leggyakrabban nem szerelemházasság, hanem érdek vagy kényszerkapcsolat.

Tengelyhatalmaknál:

Olaszország: Mussolini eredményeit Hitler egy darabig nagyra értékelte, és nyilván örült a szövetségesnek, másfelől kezdett egyre terhesebbé válni számára.

Japán: Azért volt rá a legnagyobb szükség, hogy keleten ott lebegjen a demoklészi kard a szövetségesek feje felett. Baromira nem hiányzott neki az, hogy Amerikát belesodorják a nyílt háborúba, de Japán nagyon becsvágyó volt.

Egyébként sok külföldi, pl. amerikai cég volt, amely nélkül még Ausztriáig sem jutottak volna el, és ezt szó szoros értelemben kell venni. (Erről van egy elég jó dokumentum film is.)

A szövetségesek sem voltak egy hullámhosszon, hogy finoman fogalmazzak.

Amerika és Anglia rühellte az Szovjetuniót, és vagy tudtak róla akkoriban, vagy nem, de meg is volt rá az okuk, és nem a kommunista-kapitalista ellentétre gondolok.

Szovjetunió

Sztálin és Hitler megnemtámadási szerződése vagy Németország olajellátása, vagy az, hogy a németeknek segítettek abban, hogy az I. világháború kapitulálásakor rájuk kényszerített tank mentességet megszegjék, de Lengyelországot is remekül felosztották.

A Szu sem tisztelte a másik kettőt.

Anglia:

Churchillnek volt egy mondata: "Szövetségesekkel harcolásnál csak az a rosszabb, ha szövetségesek nélkül kellene harcolni" (bocs nem szó szerinti idézet, de a hangulatot visszaadja).

Leginkább azért kezdett Anglia Afrikában harcolni az olaszok ellen, miután kiszorultak Franciaországból, mert meg akarta védeni a gyarmati birodalmakat, és a hozzájuk vezető hajózási útvonalakat.

Amerika: ellenezte Churchill gyarmati hozzáállását, és ez komoly ellentét is volt.

Sztálin és Roosevelt már egyre nagyobb nyomást gyakoroltak egy újabb front megnyitására, de Churcill ezt ellenezte. (Sztálin szorgalmazta a leginkább.)

Ha nem is abból a gyarmati birodalom megvédése miatt de egy ideig valóban jó volt a taktika, igaz egy ponton feleslegesen túlfeszítette a húrt, stratégiailag jelentéktelen kisebb szigetecskék kipucolási szándékával miután az amerikaiakkal együtt Afrikában és Szicíliában nyertek, de talán még nem "léptek a csizmára". Itt nagyon besokallt Roosevelt és Sztálin, és egyre mérgesedett a viszony.

Azért volt célszerű az északi partraszállást halogatni, mert korábban még sok hajójuk, tengeralattjárójuk és legfőképpen repülőjük volt, a szövettségeseknek ezen a téren pedig egy húzásuk. Sokkal nagyobb valószínűséggel észrevették volna a csatornán a nagy mozgolódást, így nem érte volna váratlanul a németeket a partraszállás (persze így is készültek rá, várták, csak azt nem tudták, hogy mikor és hol). Ha be is jutnak a szárazföldre, akkor is a német légierő simán levadássza őket.

Az európai országok nagyot hibáztak, amikor sorozatosan bedőltek, vagy nem akartak belemenni a háborúba, de még a fegyverkezésre sem készültek fel. Anglia és Amerika ebben különösen benne volt. Elavult tankokkal és repülőkkel harcoltak, és csak nagy sokára találták ki azt a stratégiát, hogy hogyan védjék meg a hajókonvojaikat a német tengeralattjárókkal szemben, és nem a kezdetleges radar volt vagy a hanglokátor volt az akadály.

Amerika különösen felelős azért, mert engedte egyáltalán, hogy állampolgárai cégei a Németországgal üzleteljenek. Nonszensz, de a háború után még kártérítést is ítélt meg a bíróság, mert lebombáztak egy amerikai tulajdonú cég Németországban lévő harci repülőgépgyárát, ahol persze kényszermunkások dolgoztak.

A normandiai partraszállást követően az egyik legérthetetlenebb baklövésük történetét pedig a Híd túl messze van c. filmben dolgozták fel.

----

Mellesleg Hitlernek volt pár hibája, ami hozzájárult a kudarchoz.

Ha nem is a legnagyobb, mindenesetre törekedhetett volna az angol hadtest megsemmisítésére amikor Franciaország elveszett, de valamiért hagyta menekülni őket, így a katonák megmenekültek.

Hitler első legnagyobb baklövése Szovjetunió megtámadása volt. Először még nem is az olaj volt a legfontosabb, hiszen nem afelé haladtak először, hanem úgy általánosságba és Moszkvába (területi viszonyokat sem vette figyelembe, ezért hitte, hogy egy-kettőre elfoglalják Moszkvát. Szóval szerzett még egy ellenséget, amikor még az USA vonakodott belépni a háborúba.

Végül amikor már Moszkvát már majdnem elfoglalták, akkor jött rá, hogy nekik mégis az olaj jobban kell, és ez ekkorra már megérkezett a keleti végeken dekkoló orosz csapat ami Japán miatt tartottak ott, de megtudták, hogy ők nem fognak támadni.

Másodszor Japánt is jobban be kellett volna vonni az összehangolt stratégiába, hogy ne támadják meg Purl Harbour-t és Amerikát, (amúgy kellett nekik terjeszkedni, és ezt nem bánta Hitler sem, hiszen ott így is gyengült az ellenfeleik harci morálja, Japánnak meg az amúgy is harcban álló országok könnyű prédának számítottak. Viszont Japán alaposan lenézte és alábecsülte a túl kényelmesnek puhánynak és gyávának tartott USA-t. A pár hajót és repülőt gyorsan pótolták, és nem számoltak az utánpótlással sem. A bizonytalanságban tartás sokkal nagyobb csapás lett volna főleg az oroszokkal szemben, akik tartottak egy keleti támadástól.

Az egy lépést sem vissza taktika szintén gáz volt.

Nem mellesleg egy pont után a szövetségesek éppen ezért nem akarták, hogy az egyre több katonai hatalmat kezében tartó de elborult elméjű Hitler merénylet áldozata legyen. Nem akarták, hogy jobb katonai stratégák átvegyék a helyét. Kapitulációt akartak ismét.

További hiba volt, hogy a technikai kutatások (pl. fegyverfejlesztés) során nem dolgozhattak össze még hasonló területeken (pl. fegyverkezés) kutatók, feltalálók, ami lassította az új fegyverek kialakítását, persze így is élen jártak.

Másik hogy csak támadásra készült fel, védekezésre szinte egyáltalán nem volt fegyver.

Az atombombával kapcsolatosan ellentmondó dokumentumfilmek keringenek: egyik szerint már csak pár hordó nehézvízen múlott egy atombomba elkészítése, más szerint a felelem alaptalan volt, mert atomerőművön gondolkoztak.

Történelemóra vége, kicsengettek. :)

Jaj, még pár hatalmas hibát felejtettem el.

Volt, hogy a németek nagyon közel jártak ahhoz, hogy szinte minden téren kiéheztessék Angliát, ha sikerül tovább vadászni az angol-amerikai kereskedelmi flottákat, annak beláthatatlan következményei lehettek volna.

Hitler ott is hibázott, hogy miután egy eltévedt gép Londont bombázni kezdte, nem kért azonnal bocsánatot a civil áldozatok miatt, és nem nyelte le szó nélkül a Berlini bombázást (úgy értem, csak légvédelemre kellett volna törekednie), hanem Londont és más városok bombázásába kezdett bosszúból.

Gyakorlatilag ennek is köszönhető a Luftwaffe hatalmas légierő-fölényének az elpárolgása.

Ja és az, hogy alábecsülték a radarhálózat jelentőségét, és nem semmisítették meg a nagyobb légitámadásokat megelőzően.

Angolok oldaláról is eszembe jutott egy hiba, bár nincs információm arról, hogy ez mekkora kárral járt végül.

A német enigmakódok feltörése által nyert információt nem játszották ki egyből, míg nem volt egy hiteles fedősztori, amit elhitettek a németekkel, hogy gyanút ne fogjanak. Ezt nagyon is bölcsen tették, a bökkenő csak az, hogy erre már felkészülhettek volna akkor is, amíg az enigma feltörésén kísérleteznek. (Úgy értem, hogy létrehozzák magát az ezzel foglalkozó osztályt.)

Sztálin és Szovjetunió hibáit elfelejtettem sorolni, de ezeket csak felületesen tudom, annyi van.

Kronológiai és fontossági sorrend és persze a teljesség igénye nélkül:

Többen figyelmeztetik Sztálint, hogy a németek támadni készülnek, a pontos időt is közlik vele, talán a helyet is, mégsem tesz semmit.

Már rég nyilvánvaló, hogy a japánok nem támadnak, és a németek már rég mélyen behatoltak az ország területére, még sincs nagy átcsoportosítás.

Sztálin rendszeresen végez politikai tisztogatásokat, mert félti a hatalmát, így a legtapasztaltabb katonatisztjeit vagy kivégezte, vagy Szibériába küldte.

Egyáltalán nem sajnálta az emberéletet.

A gazdaság politikai kérdés volt, és a politika az ő asztala, ő pedig tévedhetetlen. A lényeg, hogy emiatt a gazdaság romokban, nagy az éhezés, a kereslet és a kínálat nincs arányban, ezért szegénység is van.

Az a divat, hogy a gazdasági kudarcok miatt másokat okolnak, és kemény megtorlásokat is végeznek. Ha x tonna kukorica van az éves tervben, de tönkreteszi az időjárás, akkor is jár a bünti. Ezért nagyon sokan felszabadítóként fogadták a németeket.