Egyre többen lesznek öngyilkosok a devizahitelek miatt?

" az árfolyamváltozásból eredő többletkiadások ... a kúria ezt ... mondta ki jogellenesnek. ... úgy, hogy a törvényt átfogóan minden bankra alkalmazta, azokra is, akik a kölcsönt ugyanúgy devizában vették fel. "

Mikor mondta ezt ki a Kúria, melyik számú határozatában ?

Maradjunk a tényeknél.

Pontosan a tényeknél vagyunk. Ha lennél olyan jó és utánanéznél, hogy milyen döntés született...

Törvénytelennek tartották az árfolyamrés alkalmazását.

2014.08.04. 01:49 hozzászóláshoz,

Az árfolyam emelkedés (árfolyamkockázat) más, mint az ugyanazon időpillanatban alkalmazott eladási és vételi árfolyam eltérése a középárfolyamhoz képest (árfolyamrés).

Kúria Gfv.VII.30.078/2003/14. számú közbenső ítélete:

A Kúria rámutat arra is, hogy a forint-deviza árfolyamának változása más, mint a vételi és eladási árfolyam közötti különbség, mely a banki működéshez, a belső árképzéshez igazodó fogalom.

A vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amelyet a Hpt. 213. § (l) bekezdés c) pontja szerinti szerződésben fel kell tüntetni.

KÚRIA a 10/2013. számú gazdasági elvi határozat:

A Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c)pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni. Tehát a feltüntetésé hiánya TÖRVÉNYTELEN.

KÚRIA a 2/2014. számú PJE határozat:

A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása TISZTESSÉGTELEN, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. A EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.

"Ha a fogyasztó a bíróságnak a különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződési rendelkezés tisztességtelenségére vonatkozó tájékoztatását követően úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten ellenzi a tisztességtelenség megállapítását, akkor a bíróság ezt hivatalból nem állapíthatja ugyan meg, a Hpt. 213. § (1) bekezdés c)pontjára alapított keresetet (viszontkeresetet) azonban el kell utasítania, hiszen az e jogszabályhelyre alapított semmisség csak egy egyébként tisztességesnek minősülő feltétel hiányának a következménye lehet."

A bankok örülhetnek, hogy ennyivel megússzák.

A Kúria mossa tisztára a bankok szennyesét. A Kúria egy Lex Speciál (Hpt.) törvény elutasítását írja elő a bíróságoknak, és a bankok törvénytelen szerződését a Ptk. szerint mindössze tisztességtelennek hajlandó megítéltetni.

Nem vagyok jogász, de laikusként is könnyű belátni, hogy amit a Kúria művel, az a jogállam megcsúfolása.

Megjegyzés: Én is szeretnék úgy kereskedni, hogy meghirdetem az árút 100 forintért, majd mikor bejön a vevő a boltba odaadom az árút bizományba és tájékoztatom, hogy esetlegesen előfordulhat, hogy valamilyen jelentéktelen mértékkel többet kell majd fizetni a meghirdetett árnál. Majd miután felhasználta/elfogyasztotta az árút közlöm vele, hogy fizessen érte 200 Ft-ot (2 szeresét az eredeti árnak).

Aztán könnyesre zokognám a zsebkendőmet, hogy bár az infláció közel nulla, tehát extra profit illetne meg, mégis sok veszteséget kellett elszenvednem, mert a bizományos árú ellenértékei nem folynak be az előirányzott mértékben.

utolso, nem egeszen igy van.

Meghirdeted az arut szaz forintert, a vevo meg ker hogy hadd fizesse mar ki inkabb krumpliban.

Jo, beleegyezel, legyen.

Csak kozben a krumpli ara leesik, es addig egy kilo krumpli volt mondjuk szaz forint, most meg tiz kilo.

Erre bejon a vevod, es a szazforintos arudert a kezedbe akarja nyomni az egy kilo krumplit, hogy hat az regebben annyi volt, es te vagy a szemet uzsoras ha felhivod a figyelmet ra, hogy arrol volt szo, hogy szaz forintot fizet krumpliban, nem pedig arrol hogy egy kilo krumpliert viheti majd a szazforintos arut.