Mi szükség van PAKS 2-re?

A megújulónak túl alacsony a kapacitása.

Nem tud olyan nagy mennyiségben áramot termelni.

Nem csak a háztartásokhoz kell áram, hanem rengeteg más dologhoz is.

Mert az eredeti Paks hivatalos élettartalmát már túlléptük, az első hosszabbítás is kezd lassan lejárni.

Magyarország nem napfényövezet, nem is különösebben szeles hely, és hatalmas sebességgel zúgó folyóink sincsenek, tehát a környezeti adottságaink ilyen téren elég pocsékak.

A geotermikus energiának meg azonkívül, hogy a technológia elszigeteltsége miatt drágább lenne, a hulladékhelyezéssel itt is problémáink lennének. Plusz a gyógyvizekből sem tudnánk ezentúl hasznot húzni. Meg persze nem is azonos volomenű a ezek a fejlesztések. Arról nem is beszélve, hogy néhány új reaktorblokk építése megvan a Duna vagy Tisza bármelyik biztonságosabb részén egy falunyi területen, míg a többit országosan szét kéne teríteni, ami azon kívül drága mulatság, lakossági ellenállásba is ütközik.

A környezetszennyező napelemgyártásról, ami a rovarokat is írtja, az vízi élővilágot tönkre vágó vízlépcsők és a madarak elintéző szélkerekekről környezeti hatásairól ne is beszéljünk.

A legegyszerűbb és a legkényelmesebb még ha az éves GDP 20%-ába fáj is nekünk, aminek amúgy elvileg 35%-a visszafolyna a nemzetgazdaságba, ha hihetünk a Roszatom ígéreteinek.

Egyáltalán nem lenne egyszerűbb.

A megújuló energiaforrások jelenleg még nem versenyképesek és az országnak nincs 6000 milliárdja ezek támogatására.

A két új blokk Pakson 2000 milliárdba kerülne, de ez is hatalmas összeg.

A napenergia ára még 70-80 Ft, a szélenergia 30 Ft, a régi atomerőmű, szénerőmű 13-15 Ft, egy új atomerőmű 25-30 Ft/kWh körüli áron tudna áramot szolgáltatni.

Továbbá probléma, hogy a megújulók termelése időjárásfüggő, nem folyamatos.

Például egy 2000 MW-os atomerőmű évente termel 15 milliárd kWh-t, ha ezt 1000 MW naperőművel és 1000 MW szélerőművel akarjuk kiváltani, akkor ezek csak évente kb. 2,5 milliárd kWh-t fognak termelni. És ezek mellé még tartalék erőművet is ki kell építeni, arra az esetre, ha nem fúj a szél, nem süt a nap (vagy nem eléggé), de szükség van a villamos energiára. Ez a tartalék általában gáz tüzelésű erőmű.

Így belátható, hogy amíg nem fejlődik a megújulós technika, nem lesznek olcsóbbak ezek az eszközök és nem jelennek meg az olcsó tárolási lehetőségek (pl. olcsó akkumulátorok, sűrített levegős tárolók, hidrogén-üzemanyagcellák), addig a megújulók aránya az áramtermelésben nem növelhető 10-20% fölé.

A maradék 80-90%-ot valamivel még elő kell állítani, ezek lehetnek atomerőművek, szénerőművek, illetve szabályozás és környezetvédelem szempontjából a gázerőművek a legjobbak.

Tehát vannak alternatívák, nincs egyértelműen legjobb megoldás, valószínű ezen források valamilyen kombinációja a legjobb.

De már el kell kezdeni a tervezgetést, mert a következő 20 évben 6000 MW erőmű fog leállni Magyarországon és ezeket majd valamilyen módon pótolni kellene, természetesen figyelembe véve a biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi szempontokat is.