Mit jelent pontosan a Szélsőbal, bal, közép, jobb, szélsőjobb megnevezés a politikában?

[link]

[link]

Eredetileg (!). Először létrejött a baloldal (most a briteket hagyjuk, igaz, hogy ott a legrégebbi a parlamentarizmus, de az egészen más) , amely a meglévő társadalmi rendet kívánta felforgatni. Egalitárius (egyenlőségpárti), gazdaságpolitikában liberális, valamint nacionalista. Erre válaszul "jött létre" a jobboldal, amelyik a fennálló társadalmi rend védelmezője, gazdaságpolitikában óvatos, inkább az agráriumot protekcionista módon támogató (később ők is a liberális gazdaságpolitikát tartották megfelelőnek) és nem nacionalista, hanem dinasztiahű, egyrészt kozmopolita (mert ugyanúgy kezeli a vele egy társadalmi rangban lévő "idegent" ) másrészt patrióta, mert a saját hazáját szereti és annak boldogulását akarja. Később nyitottabbak lettek a társadalom átalakításában, de hangsúlyozták, hogy ők a "fontolva haladás" hívei, a monarchia, az egyház feltétlen támogatói és abban hittek, hogy a politikát csak ők tudják és nekik kell "csinálni". A XIX. századi jobboldali kiváló példája Magyarországon Széchenyi István, baloldalinak pedig Kossuth Lajos.

Ez volt az alapfelállás. A baloldal kezdett először radikalizálódni, egyrészt társadalmi célokban (a monarchiák és a feudalizmus teljes felszámolása), másrészt agresszívebb nacionalista, majd soviniszta politikát hirdetett. Ezzel a "hagyományos baloldalt" beljebb tolta egy picit, ők lettek a balközép, ha lehet így mondani. A szélsőbal ezzel nagyjából egyidős (már a francia forradalom idején születtek kommunisztikus elméletek), bár keretbe majd csak a XIX. század közepén foglalják. Nem elégszik meg a feudalizmus felszámolásával, mert ami helyette jön, az ugyanannyira rossz, viszont szükségszerű, hogy átvezessen (szerepe annyi, hogy felnyissa a munkásosztály szemét és megágyazzon a forradalomnak) az ideális társadalomba és rendszerbe, a kommunizmusba, ahol a magántulajdon megszűnik. Ez a valaha volt legforradalmibb, legradikálisabb és legembertelenebb ideológia, mert a magántulajdont szeretné megsemmisíteni. Ugyanakkor utópista is. Ez a szélsőbal.

A szélsőjobb későbbi. Sokkal kevesebb köze van a jobboldalhoz, mint a szélsőbalnak, a baloldalhoz.

Agresszíven nacionalista (sőt soviniszta), a saját nemzetét kiválasztottnak tartja, az idegeneket kevésbé értékesnek. A XIX. század utolsó harmadában kezdett kibontakozni, az első világháború után robbant nagyot és a 30-as években volt a csúcson. A hatalmas társadalmi elégedetlenség volt az alapja, ami kódolva volt, mert a népet felszabadították a feudalizmus kötöttségei alól, mégis azt látta, hogy vannak akik sokkal jobban, könnyebben boldogulnak, a hatalom régi birtokosai pedig azt látták, hogy ők fokozatosan elszegényednek, míg egyes "parvenük" óriási karriert csinálnak olyan üzletekből, amit ők alantasnak tartottak. Nem nehéz kitalálni, hogy mindkét csoport a zsidókban találta meg a célpontot. A parasztok a gazdag terménykereskedőt, a régi középnemesség pedig a gazdag gyárost látta benne. A szélsőjobb rendszerbe fogta az antiszemitizmust, és törvényileg kívánta helyrebillenteni az "etnikai/vallási" egyensúlyt a társadalom elitjében. Gazdaságilag egyébként többnyire liberális, bár voltak esetek (pl. a nyilaskeresztes mozgalom) amikor ellenkezőleg, szintén a magántulajdon szentségét kérdőjelezték meg. Közjogi értelemben egyaránt találni republikánus szélsőjobbot (mint a német nemzetiszocialisták) és monarchistákat, mint a spanyol falangisták.

Ma elsősorban a jobboldal és a baloldal fogalma alakult át. Ma már senki nem mondja azt például a jobboldaliakra, hogy királyságpártiak (még ha a kifejezés eredetileg erről szól) vagy az arisztokrácia monopolhelyzetét akarják megtartani a politikában, de a baloldalra se mondaná senki egyértelműen, hogy a gazdasági liberalizmus hívei, vagy nacionalisták lennének.

Véleményem szerint manapság éppen ezért nincs értelme jobb és baloldalról beszélni.