Ki melyik pártra szavaz jövőre?

Az Antall-kormány kezdte eladni az országot, nem értem mi olyan jó benne. Pedig többségében egyetértek Pro Patria-val, de ezt most nagyon nem szívlelem.

Nem provokatívan kérdem: A Jobbikkal mi a problémád? Nem elég konzervatív?

A

Válaszolnád miből lehet látni a lepontozásokat?

Kedves 19:17-es válaszoló!

Antall egy olyan konzervatív, jobboldali politikus volt, aki egyfelől már 1956-ban is politikai szerepet vállalt, amikor ezért akár halál is járhatott, vagyis nem "vádolható" sem mszmp-s, sem kisz-es, sem semmikyen kompromitáló múlttal (sőt, már a családja is a jobboldali politikát képviselte, az apja a kisgazdáknál vállalt szerepet), ő az volt, akinek mutatta magát. Nagyon kevesen vannak, akik ilyen szempontból olyan hitelesek voltak, mint ő.

Emellett ő már akkor tizenötmillió magyarról beszélt, amikor azoknak léte még alig volt ismert tény, csak egy szűk, ezzel foglalkozó rétegben, azaz nem egy - mai szóval élve - píár fogás volt.

És ugyanígy kiállt Horthy kormányzó mellett, amikor - ne felejtsük, néhány évvel a rendszerváltás után voltunk -, ő még mint egy fasiszta diktátor élt a köztudatban, amely megint nem egy szavazatszerző megnyilvánulás volt tőle.

Hány ilyen, politikailag hiteles személyt ismersz, aki őszintén képviseli a jobboldali konzervatív értékrendet? Aki nem fordul mindig arra, ahonnan több szelet tud a vitorláiba fogni, és ami fő, semmilyen módon nem köthető a rendszerváltás előtti hatalmi elithez, sőt, múltja van az azzal való szembehelyezkedésének? Mert én sajnos egyetlen, mai politikai személy mögé sem tudok teljes magabiztossággal így beállni, mint ahogy hozzá tudnék.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__402..

Esetleg Jeszenszky lenne hasonló hozzá (szintén nemesi származású, művelt egyetemi tanár, nem megélhetési politikus, ahogy Antallnak is tanári múltja volt, és neki volt a nagy port kavart írásai is a cigánysággal kapcsolatos vérfertőzésekről, és az azt eredményező genetikai fogyatékosságokról), de ő - talán nem véletlenül - távoltartja magát minden mai párttól. Ő Antall kormányában egyébként külügyminiszter volt.

Antall tisztában volt vele, hogy számos népszerűtlen, de szükségszerű intézkedést meg kellett hoznia, hogy legyen jövőnk, noha tudta, hogy a szavazók tetszését nem fogja elnyerni. Ő maga ezt mondta:

"Tudom jól, hogy mi kamikaze kormány vagyunk." 

"Őszintén csodálkoznék azon, ha a közvélemény elégedett lenne a kormánnyal."

Ami ismét nem a mai felfogást tükrözi, hogy csak a következő kampányt nyerjük meg, és minden rendben újra 4 évre. A felelős kormányzást képviselte. Valóban szolgált, a szó legnemesebb értelmében.

(Azt csak félve merem megjegyezni, hogy nem vagyok feltétlenül meggyőződve éppen a fentiek miatt, hogy természetes halál érte ideje korán, még a ciklust sem tudva kitölteni. A rákos megbetegedés a radioaktív sugárzás velejáröja is lehet, ami pedig a KGB, és minden azt lemásoló ex-szocialista ország államvédelmi szerve körében bevett módszer. Litvinenkó is hasonló tüneteket mutatva halt meg, és mint kiderült, polóniummal mérgezték meg. Aztán '94-től jött az MSZP, a forradalom leverésében való önkéntes szereplése miatt kitüntetett, híresen véreskezű megtorló alakulatot vezető pufajkás Horn kormánya. De ezt a részt inkább hagyjuk is.)

A rendszerváltás igen szerencsétlenül zajlott le, ebben egyetértek. Ehhez hozzájárult az ebben való tapasztalatlanság (hányan csináltuk volna jobban?), és a túlzott elnéző hozzáállása a kommunistákkal szemben. Én magam radikálisabb lettem volna a kérdésben, amire ő valószínűleg nekem is azt válaszolta volna "tetszettek volna forradalmat csinálni!". Akkor ugyanis elfogadható az agyonlövés és a statárium. Az ő hozzáállása az volt, hogy polgári demokratikus keretek között, aminek ő feltétlen híve volt, nem beilleszthető semmilyen politikai erőnek, és senkinek a meghurcolása. Egyszerűen befeketítené az egészet. Ezért indulhatott az MSZMP utódpártja is a választásokon, tisztességes megmérettetést akart. Én úgy gondolom, egy erőszakos hatalommal szemben nem kell így viszonyulni, hanem - éppen a polgári demokrácia védelmében - betiltani azokat. Ám elfogadható érvelés ezellen, hogy Rákosiék uyanerre hivatkoztak a politikai ellenlábasaik kizárásakor, és hogy az egyetlen legitim ítéletet a szabad, általános, titkos és egyenlő választások jelentik.

Voltak olyan jószándékú és eredendően helyes intézkedések is a rendszerváltáskor, melyek végül magukon az embereken buktak el. Ilyen volt a kárpótlási jegyek kiosztása.

[link] (6:30-hoz léptesd a videót)

A Jobbikkal pedig az a bajom, hogy több megnyilvánulásában már áthajlik a szélekre. Ehhez pedig nem tudom a nevemet, és a szavazatomat adni.