Mitől jobb a jobb és bal a bal?

Az elnevezés eredete a XIX. századra nyúlik vissza. Akkor a tőke érdekeit védő tábor a parlament (tanácsterem) jobb oldalán, a munkavállalók érdekeit védő tábor pedig a bal oldalon foglalt helyet. Később (és máig) általában a tőke érdekei védő pártokat jobboldalinak, a másik felet röviden baloldalinak hívták. Az idő múlásával a gazdaság szerkezete lényegesen megváltozott, jelentősen megnőtt a vállalkozások száma, a szolgáltatások súlya, a közalkalmazottak száma. Régen egyszerű volt a képlet: gyárad van, földbirtokos vagy, tehát tőkés - jobboldali. Munkás, paraszt vagy, tehát baloldali. De ma egy 10 főt foglalkoztató vállalkozó, egy jó fizetésű (de nem gyáros) orvos, főosztályvezető, a kocsma tulajdonos és még sok más hova sorolódjon?

A hagyomány alapján akik általában a célokat és megvalósítási módszereket a munka érdekei szerint képzelik, jobboldalinak nevezik, akik pedig a tőke működésének érdekei szerint gondolkodnak, jobboldalinak. De ezek a dolgok összemosódnak. Egy értelmes és humánus vállalattulajdonos rájöhet, ha rendesen fizet a dolgozóinak, megkönnyíti a munkájukat, akkor azok sokkal szívesebben - ezáltal jobban - dolgoznak, a beruházás végső soron a tulajdonos hasznát növeli. Ők megtalálták az együttműködés jó módszerét, egy ilyen nagyvállalati tulajdonos nevezhetünk akár baloldalinak is.

Az is bonyolítja a helyzetet, hogy ma már mindkét oldalon lehet populista szövegekkel hülyíteni a népet, az a jobban hazudóra szavaz, tehát így könnyebb hatalmat szerezni. A szöveg jobb, vagy baloldali jellegű, de a valóság csak a hatalom megszerzése, nem több.

A jobb és baloldal is nézeteinek hevessége, erőszakossága szerint széles sávban helyezkedhet el. A nézeteiket szélsőséges eszközökkel megvalósítani akarók a szélsőjobb (bal).

A szélsőjobb és szélsőbal között nagyon sok a hasonlóság, mindkettő az erőszakra koncentrál. Mindkettő a saját nézeteit tekinti kizárólagosnak és egyedüli jónak. Ha ezt nem fogadják el, erőszakkal valósítja meg, csak ő ezt "rend"-nek nevezi. A különbség az, hogy az egyik a dolog internacionalista, a másik a nemzeti jelleget hangsúlyozza.

A Jobbik azt mondja, a nemzet felemelkedése azért nem lehetséges, mert a külföld kizsákmányol, megnyomorít bennünket. Azt mondja, sok belül a segítőjük, részben természetes okokból, részben pedig azért, mert a külföld (bizonyos képviselői, ha kell a zsidók, de ha úgy adódik, mások) rábeszél itthoni rétegeket erre. A megoldás tehát a dacos ellenállás, amit a rend fokozásával lehet elérni. Az nem zavarja őket, hogy az erőszak erőszakot, az pedig vért és áldozatot eredményez, az se zavarja őket, hogy egy kis ország (de nagy se) ma már nem tekinthet el a környezete igényeitől, vélekedésétől, legfeljebb értelmesen befolyásolhatja azt. Ezért a Jobbik, szándékosan félreértelmezve a célt és módszert, végső soron az ország romlását éri el, még ha el is hinnénk neki, hogy a jobbítást akarja.

Az első válasz nagyjából jó, de egy picit még régebbre nyúlik vissza a dolog. A jobb és bal elnevezés a francia forradalom idején alakult ki (1789). A baloldal képviselte a szélsőséges gondolkodást az adott korban, mert a köztársaságot akartak, így többségük a polgári rétegből került ki, amit természetesen a munkások és parasztok is elkezdtek támogatni. A jobboldalon álltak a monarchia pártiak, akik a régi rendszert a királyságot támogatták, így azok a rétegek álltak az élére, akiknek érdeke volt a régi rendszer fenntartása, mint az arisztokrácia és az egyház képviselői. Mivel a királyságot sikerült megdönteniük (a királyt és a feleségét is kivégezték), innentől már elavulttá vált a jobboldal, mármint nem maradt senki aki ezeket az elveket vallja (a többség elmenekült más országokba). Innentől kezdve igaz az amit az első leírt. A jobboldal a tőkés rétegek és egyház érdekeit, míg a bal a munkások érdekeit képviselte. A mai magyar pártokra nem lehet már ezeket így ráhúzni, mert mindkét oldalnak voltak olyan intézkedései, amelyeket elvileg a másik oldal képvisel.

A szélsőjobb és bal pedig a már jobb és bal oldalra rétegződés szélsőséges, mondhatni azonnali és radikális beavatkozást sürgető nézeteit vallja. Viszont ez a két szélsőséget épphogy egy hajszál választja el egymástól, sok mindenben hasonlítanak, amit az első válaszoló már leírt. A 20. század híres ideológiáira példa a szélsőjobbon a náci és fasiszta ideológiák, míg a szélsőbalon a kommunizmus.

Érdekességkén megjegyzem, hogy a francia forradalom idején alakultak ki olyan fogalmak is, mint a liberalizmus (a mai emberi jogok kiharcolását vívta ki célul: szólás és sajtószabadság, egyenlőség, szavazati jog a parasztoknak és nőknek stb), konzervativizmus (mérsékelve haladás a régi értékek megőrzése mellett) és radikalizmus (azonnali, gyors és mindent felrúgó változást sürget).