Mi a véleményetek a Horthy-korszakról, és magáról Horthy Miklósról?

12 éves voltam,amikor vége lett a háborúnak.A saját tapasztalataim meg a szüleimtől,iskolában szerzettek alapján ezt tudom mondani: főurak,gyártulajdonosok nagyon jól éltek,báloztak,lovagoltak,vadásztak, stb.A cselédeiket,inasaikat nem vették emberszámba.Egy szobalány pl.a nap 24 órájában szolgálatban volt,és egy 2 négyzetméteres szobában lakott,ahol még ablak sem volt.Ha megnézed a Bakaruhában c.filmet,az erről is szól.De az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozókat is lenézték.Az értelmiség, mérnökök,orvosok,tanítók sem élhettek nagylábon,de még mindig jobban,mint pl.az iparosok,kiskereskedők.A társadalmi osztályok teljesen elkülönültek egymástól.A városunkban pl.volt Úrikaszinó,Ipartestület,Parasztegylet,ahová csak az odatartozók járhattak.

A parasztok közül a nagygazdáknak volt jobb soruk,bár a legtöbbje maga is és a családja is dolgozott a földeken.

Azok a parasztok viszont,akiknek nagyon kevés földjük volt,vagy napszámba jártak,alig keresték meg a napi betevőt.Sokan éltek kenyéren meg vöröshagymán,húst alig-alig ettek.Tőlük is rosszabb soruk volt az uradalmi cselédeknek.Hajnaltól késő estig robotoltak éhbérért.Ha valamelyik ellopott néhány szem krumplit,vagy egy tyúkot, a csendőrök elvitteék,és sokszor félholtra verték,és az uaradalomból kidobták családostól együtt.Jártam egy volt uradalomban,a cselédek háza vályogból épült,egy szobás,szabadkéményes volt,abban lakott az egész család.A gyári munkások is éhbérért dolgoztak,sokszor már gyerekfejjel.Emlékszem még Pesten a lakhelyükre,a vonat ablakából látni lehetett a Valéria-telepet.Úgy nézett ki,mintha sokszáz mai hajléktalan együtt lakna az összetákolt kalyibájában.

A szegénysorsú gyereknek esélye sem volt tanulni,jó ha a 6 elemit eltudta végezni.Ha szakmát tanult,az inasnak a mester családjánál minden munkát elkellett végeznie.Nem csak a mester,meg a segédek,hanem a mester felesége is parancsolt neki.Én varrónőnek tanultam,de akkor tanultam meg főzni,.mosogatni stb.Reggel 7-re mentem és akkor mehettem haza,ha a főnök hazaengedett.

A katolikus egyháznak meghatározó szerepe volat az állam életében.Kisebb településeken pl.a tanító felettese a plébános volt. ( Ha ezekről az időkről hiteles képet akarsz kapni,olvass el Móricz Zsigmond regényeiből vagy novelláiból néhányt,vagy nézd meg Úri-muri c.filmet,De olvashatsz Tömörkény István,vagy Gárdonyi Géza műveit.Ezek szerintem hitelesebb korrajzok,mint amit a történészek mondanak.

Horthy ugyan református volt ,ezért sem koronázhatták volna meg királlyá. (Király csak katolikus lehetett.),de teljes mértékben alárendelte magát az esztergomi érseknek.Államfőként nem tartom sokra,mert belépett a háborúba a németek mellett.Nem tanult az első világháború következményeiből.Ha nem lesz a németek szövetségese,valószínűleg akkor is megszállják az országot,de nemzetközileg ez más megítélés alá esett. volna.A fegyverletétel és a háborúból való kilépés elkésett kísérlet volt csupán,és kénytelen volt Szálasinak átadni a hatalmat.Ha jobb államférfi lett volna,talán az ország sorsa is jobb lett volna.

Nagyon nehéz kérdés, pár mondatban nem lehet megválaszolni. Amiket írsz azok valóban így voltak, alapvetően a keresztény-nemzeti gondolat határozta meg a politikai és társadalmi életet, a társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyát. Ebben az időszakban volt Magyarország a 3 millió koldus országa.

Amire reagálni szeretnék történészként, hogy jobb korrajzok az általad felsoroltak,mint amiket a történészek írnak, ez azért van, mert a történészek és a történettudomány NEM korrajzokat ad, hanem a tényeket kívánják rögzíteni, és azokat megmagyarázni ilyen-olyan elméletek-vélemények alapján.

Horthy nem volt jó politikus, nem volt ügyes diplomata, bár több nyelven beszélt, nem volt különösebben művelt politikailag, és nem volt járatos az akkoriban elterjedő társadalomtudományokban sem.

De egy mondattal ugyanúgy nem lehet megítélni sem őt, se a nevéhez kapcsolódó korszakot, mint ahogy ezt nem lehet megtenni Kádárral és a Kádár-korszakkal sem.

A ha, és ez lett volna, és esetleg nem tudományos kategóriák. Ezekkel nem lehet mit kezdeni, a tények vannak, azokkal lehet egy-egy személyt illetve korszakot megítélni.

Tény, Horthy aláírt 3 zsidótörvényt, belevitte az országot a II. világháborúba, lepaktált Hitlerrel, nem kezelte a szegénységet, persze ezekhez rögtön azt is hozzá kell tenni, hogy ez mennyire az ő feladata lett volna, vagy a politikailag erős miniszterelnöké.

Szerintem alapvetően rossz politikus volt, és inkább negatív, mint pozitív a mérleg az általa, illetve róla elnevezett időszak.

A kommentre reagálva pedig az egy nagyon rossz felvetés, és nem is igaz, hogy ha nem ő lett volna az ország vezetője, akkor sokkal több zsidót öltek volna meg stb.

Egy európai szintű politikai garnitúrával miért öltek volna meg több zsidót? Ostoba felvetés.

"Amikor egész Európában fasizmus volt már csak mi tudtunk -ammenyire lehett még- ellenállni." Ennek gyakorlatilag semmi értelme.

Egyrészt ismét fogalmi keveredés tapasztalható, amikor is összekeveredik a nácizmus és a fasizmus, pedig a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Ezek eltérő eszmetörténeti irányzatok, de nem keverhetők össze. A fasizmusnak nem volt fajelmélete, a nácizmusnak igen.

És mi az, hogy Európában mindenhol fasizmus volt? Angliában sem volt például, sőt hogy mást ne mondjak, a nácik megjelenéséig a fasiszmus is csak Olaszországban nyert teret. A többi országban elterjedt rendszerek, mint Norvégiában a Quisling, vagy Romániában a Vasgárda a későbbiekben mind a náci Németország hatására terjedtek el. Addig nem voltak, ugyanez érvényes Franciaországra hogy mást nem mondjak, Petain marsall vezetésével lévő bábállamra. Mi az, hogy mindenki fasiszta volt? És mi volt a benelux államokkal? Vagy a Szovjetúnióval?

Légyszives a közhelyek helyett valós tényekkel operálni.

Horthy maga is antiszemita volt, mint ahogy az akkori magyar politikai elit, mármint a kormányzó pártok is! Ez tény, ezzel nem lehet vitatkozni.

És ha Horthy nem volt antiszemita, miért írt alá 3 zsidótörvényt?