Tényleg visszajön Gyurcsány?

re04:15

„Az MSZP erkölcsi megújulására nagy szükség van”

Hihetetlenül kártékony volt a nyolc éves működése a mszp-szdsz rezsimnek.

Olyan vezetői voltak az országnak, aki istentelen, saját népére ráront,

intenzív kiárusítást erőltet - kiemelten támogatva, erőltetve, hogy Európa hazánkban csak egy gazdasági lehetőséget lásson, hogy édes hazánk Európa kaszinójává váljon, szabad rablásként széthordják, mint a Csáki szalmáját.

Mély morális válságba juttatta az országot.

Ennek belátására lenne szükség –nem a külföldi erők bevonásával való „megújúlásra”.

"karizmatikus" ?!?!? -

szeretni kellene ám ezt a kis hazát... a megalázott, megszomorított embereket, itt, ez adatott..

180° -os megtérésre lenne szükség.

MEGTÉRÉSRE! Imára: Isten, áldd meg a magyart!

II. Rákóczi Ferenc imájából:

„Óh hányszor csalt ki szememből akaratom ellenére is könnyeket hazám iránti szeretetem gyöngédsége, vagy más dolgok iránti bűnös indulat. Hát most miért száradtok ki, könnyek, midőn a Megváltó Istennek kell megmutatnom szívem töredelmességét? Ha emberi és bűnös indulatoknak bizonyságai voltatok, miért álltok ellen a megbánás indulatának?”

[link]

Az MSZP tag által írt, fent olvasható két vélemény szerzője vagyok. Az MSZP 2006 után kommunikációs hibákat követett el. Nem lett volna szabad kendőzetlenül, érzéketlenül rázúdítani a népre a megszorítások tömkelegét. A megszorítások következetes véghezviteléhez pedig sem társadalmi támogatottság, sem kellő szociális biztonság, s az állampolgárokban áldozatvállalási készség, egyéni felelősségvállalás nem volt. Ehhez egy polgári állam öntudatos, az államért áldozatot hozni kész állampolgárának eszménye kell, hogy meghonosodjon. A reformok iránti elkötelezettség a modernizáció feltétele, mely sokszor fájdalmas döntésekkel jár. Egyéni felelősségvállalás, s az előbb ismertetett polgári állam öntudatos állampolgárának eszménye nélkül elég nehéz lett volna a reformokat következetesen véghez vinni. Arról nem is beszélve, a populizmus milyen mértékeket öltött. Kormányzati kompetencia volt. Megvolt bennünk a modernizáció iránti elkötelezettség, a szükséges szakmai hozzáértés, a populizmus elutasítása, a népszerűtlen döntések meghozatalának képessége. Az ahhoz szükséges bátorság! Nem homokba dugtuk fejünket, hanem szembe néztünk a valós költségvetési adatokkal, s a költségvetés túlterheltségéből levontuk a szükséges konzekvenciát. Azt, hogy az állam költségvetése ennyi felé nem terjedhet. Ennek elengedhetetlen feltétele lett volna, hogy a szociális ellátórendszerben a teljesítménykényszer uralkodjon, s hogy minden egyén legyen kész maga tenni életminősége személyes javításáért, s a minimális anyagi feltételek biztosításával szemben is teljesítménykényszer támasztása. De!!!! Az állampolgár egy polgári liberális államban nem várhatja, hogy az állam neki alanyi jogon biztosít ingyenes felsőoktatást, egészségügyet. Azok nem termelő, infrastruktúrális ágazatok, melyek az államnak csak kiadást hoznak, a GDP-t nem növelik. A közalkalmazottak, a nyugdíjasok, a segélyből élők hihetetlen számban( a mi 2002-2006 között regnáló kormányunk a felelős érte!) a költségvetési hiány csökkentése érdekében az állami kiadások csökkentésének szükségszerűségére utal. Vagyis a külföldi tőke bevonásával teremtve munkahelyeket a magán tőkefölhalmozás támogatása. Ne az állam kényszerüljön fizetést adni ennyi közalkalmazottnak! Magántőke bevonását minél több ágazatba! A nem termelő ágazatok ingyenes jellege pedig valami abszurdum!!!!! A vizitdíj, napi díj, tandíj bevezetése elengedhetetlen!!!! Szóval rengeteg reformunk érvényesülését épp az ellenzék populizmusa akadályozta meg. Tetszetősebb szavakkal tettek szert széles táborra: azt állították: a megszorítások nem vezetnek sehova. Kérdem én. A világ szemében Bokros Lajos és Bajnai Gordon vagy Orbán Viktor elismertebb politikus? Bokros Lajos tett több jót az országnak vagy Kósa Lajos és Szijjártó Péter államcsődöt vizionáló felelőtlen és ostoba kijelentése. Az előző előtti kommentelőhöz pedig: mi épp ezzel a retrográd, múltba nyúló, istenes, egyház és állam határait összemosó, álszent politikával szemben mutatjuk föl, milyen legyen szerintünk a XI.század modern Magyarországa. Szeretnénk fölmutatni, milyen szerintünk a XI. század konzervativizmusa. Mely rámutat a Széll Kálmán terv megalapozatlan optimizmusára. ( Bokros Lajos véleményére utalok) Mely ideológiaellenes pragmatista érzelemmentes technokrata karaktere a szigorú költségvetési politikában, a jövőre orientálódó, s következetes, evolucionista, szakmai hozzáértésben manifesztálódik. Mely hitelesen képviseli a konzervativizmus premisszáját. Miszerint az emberi létet olyan stressz uralja, melyet politikai cselekvéssel ugyan mérsékelni tudunk, de az nem kiküszöbölhető. Következésképp: a stressz, a rossz magában az emberi létben, s nem a társadalom szerkezetében gyökeredzik. Ezáltal a konzervatív elutasítja, hogy a társadalom radikális reformjával minden rossz, stressz elmúlna. Ebből adódik az ideológiai gondolkodás elutasítása. Az MSZP Horn kormánya, a Bokros csomag, s Bajnai Gordon válságkezelő PÉLDAÉRTÉKŰ kormánya méltó a konzervatív jelzőre. A konzervativizmus előbb bemutatott premisszájával ellenkező fülkeforradalmat vizionáló Fidesz nem. Nem beszélve arról, hogy egy konzervatív a forradalmi, vagy egyszeri hatalmi aktus által, de azt megelőzően szerves fejlődési tendenciával nem bíró jogszabályt nem fogadja el legitimnek. A Fidesz alkotmányozása ezzel is ellenkezik.

Mi tehát a progresszió szószólója, a modernizáció éllovasa vagyunk. Nem csak úgy tessék lássék kibírtuk a rendszerváltást, s a nyugatias szabadságot és piacgazdaságot, hanem az élére álltunk. Remélem, soha többé nem lesznek Magyarországnak vezérlő fejedelmei, istenes giccses, álszent hortysta vezetői. Épp Orbánt kell valahogy túlélni.