Szeretnétek-e, hogy Magyarországon Sacrális Királyság legyen?

Már amit Paál Zoltán kohász írt? Én nem szeretem a fantasy-t.

Ja, és dísz zsidó sem vagyok. Ezt a netnácinak mondom. De semmi gond, lehet fejjel menni a falnak, lehet szembe menni a tényekkel, csak akkor nevetségesek lesztek. Ennyi az egész.

Nem szóltak. Nem tudom miért lennék magyarellenes. Talán mert a tényeket fogadom el, és nem a hülyeséget? A tények azok magyarellenes dolgok? Értem. Az igazság az magyarellenes.

Akkor én továbbra is az igazság pártján maradok, és vállalom ,hogy magyarellenes féreg vagyok.

Még mindig jobb mintha hazugságokban hívő, ostoba netnáci lennék.

Úgy vélem, a kérdés feltételez egy csomó olyan ismeretet, amelyhez évtizedek óta nem lehetett hozzáférni sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban (történészek, történelemtanárok, jogászok..)

A kérdésére adott ledorongoló válaszok ne keserítsék el hát a kérdés feltevőjét!

És ne érezzék magukat azok sem kényelmetlen helyzetben, akik ezeket az enyhén szólva rossz válaszokat adták, mert nem ők a hibásak ezért! A nemzeti függetlenségét 1944. március 19-én elvesztő ország helyzetéből következnek mindezek...

Akik nevét a köznép mondáiba, meséibe, közmondásaiba szeretettel beépíti, mint Hunyadi Mátyás nevét, vagy a nagyon időseknél Atillát, akinek képe sok falusi ház falán egykoron megtalálható volt, azok bizony kiemelkedtek.

Ami pedig a jobbágyok megnyomorítását illető beírást illeti: kérem, a beíró vegye a fáradságot, és számítsa ki, jövedelmének hány százaléka, milyen adókra, egyéb járulékokra megy el, és aztán majd el fog képedni az eredményen. Többek ezt a számítást megtették...

Igen, mindenkinek jó lenne egy ilyen berendezkedés. és ehhez nem feltétlenül szükséges király! Tudom, ez is meglepőnek hangzik, várható a ledorongolás, de éppen emiatt volt egyedülálló Magyarország berendezkedése. S lehet, emiatt a gyűlölködés ellene, mert nem enged meg mindent az uralmon lévőnek, lelkisége eltér, legalábbis a nagynak tartott hatalmakétól.

Azt ugye tudod, hogy a középkor már elmúlt?

Nem sok értelme lenne, max ilyen bábkirályok jönnének-mennének, mint mondjuk Nagy-Britanniában.

A felvetett kérdéshez és válaszokhoz, ismeretbővítésképpen:

A szentkorona eszme és tan, mint szakralitást hordozó eszmei és jogi érték, alkalmas-e alkotmányozásban való kulcsszerepre, korunk liberális, a szent jelenségek ellen ható világpolgári szemléletű közegében?

Nem kétséges, hogy a szentkorona tanához jelentős vallásos, transzcendens, szakrális, azaz a természetfölöttiséget, az isteni szférával való közvetlen kapcsolatot kifejező nézetek fűződnek. E nézetek legsommásabb megjelenésében a Szent Korona isteni eredetű. Ez az isteni eredet jelenthet isteni megérintettséget, isteni hatalom-erő közvetítést.

Timon Ákos a szentkorona elméletének klasszikusa írja: „A magyar nemzet az államot, mint az összesség érdekében szervezett társadalmat, a Szent Koronában látta megtestesítve. Ehhez képest a Szent Koronát úgy fogja fel, mint egyfelől a magyar államiság szimbólumát, mely kifelé más államokkal szemben a magyar nemzet szuverenitását, nemzetközi önállóságát jelképezi; másfelől személyesítve, mint a nemzetben gyökerező, a királyt és a nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát. A Szent Korona mysztériummal bír, a főhatalom benne rejlőnek tekintetik.” Világosan látjuk, hogy e közjogi „mysztérium” egyszerűen a Szent Korona különleges államszemélyiség mivoltát jelenti. A Szent Korona tannak tehát igen is van egy olyan világias, kizárólag észbeli eszközökkel megérthető felfogható értelme, amely önmagában magyarázatot ad létjogosultságára, s alapot ad annak a tévképzetnek az elutasítására, hogy itt valamely vallásos és csakis vallásos, következésképpen a tételes vallásokban nem hívőket kirekesztő nézetről lenne szó. Helyes értelmezés szerint a kereszténységben és a honfoglalás előtti magyar történelemben gyökerező Szent Korona tana – mint a helyes, alkotmányos hatalomról szóló tanítás - elfogadható világnézetre és vallásos meggyőződésre tekintet nélkül mindenki által, amint a magyar országgyűlések vitáiból és közjogi művekből vett idézetek hosszú sorával bizonyíthatnánk.

A Szent Korona tana, mint sok fénytörésű drágakő igen sok arcot mutat. Nem szorítható a szakralitás területére, még akkor sem, ha tudjuk, hogy szakralitásának milyen óriási jelentősége van. Hozzátehetjük: igazi demokráciát és önkormányzatiságot kifejező eszme, amely az érzékfeletti kapcsolatok említése nélkül is önálló értelemmel bír.

Milyen alkotmányos szabályozás lesz a jogfolytonosság jogrendjének alapja?

Vissza kell térni a Szent Korona tanán nyugvó történelmi alkotmányhoz a jelen kor követelményeinek megfelelő változtatással. Ennek abszolút mércéje és kiindulópontja nem lehet a jelenlegi „alaptörvény”, ugyanakkor ennek és a jelen politikai rendszernek a jogfolytonosság megszakadt voltára tetszetősen hivatkozó teljes elutasítása sem járható út.

9:15-nek

Kétféle helyesírás szerinti a név. Attila és Atilla. A hun fejedelmet vagy királyt ez utóbbival is írják, írjuk, írhatjuk. Egyébként a Attila/Atilla fiát miért Csaba királyfinak nevezzük?!