Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Mi a különbség az elnöki...

Mi a különbség az elnöki köztársaság és a parlamentáris monarchia között?

Figyelt kérdés

2021. nov. 5. 18:11
 1/3 anonim ***** válasza:
100%
A köztársaságban a nép uralkodik a választott képviselőin keresztül. A másikban ott a van a király vagy királynő de csak dísznek. Nem gyakorol politikai szerpet. Ott viszont nem tudom ,hogy választják a képviselőket.
2021. nov. 5. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
100%

Papíron mindekttő demokratikus, jogállami rendszer.

Az elnöki köztáraságban általában választott államfő (elnök), míg parlamentáris monarchiában uralkodó (király, stb...) áll az állam élén.

Érdekes egyébként, hogy az elnöki rendszerű köztársaságok több mint fele valójában diktatórikus, ellenben parlamentáris berendezkedésű monarchiából egy sincs, ami ne számítana legalább valamennyire demokratikus rendszernek. Ez úgy gondolom, sokat elmond az államformák viszonyáról egymáshoz, és a különböző rendszerekhez.

Az elnöki köztársaság egy enyhén tekintélyelvüség felé hajló népuralmi államforma (hisz a legfőbb hatalmat mégiscsak egy ember kezébe helyezi). A parlamentáris monachia pedig inkább csak egy monarchiának álcázott köztárasaság, ahol az uralkodó eredeti funkcióját teljsen elveszti, és igazából médiacelebként tevékenykedik, miközben kb. mosdóba nem mehet a parlament engedélye nélkül.

2021. nov. 5. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

"Ott viszont nem tudom ,hogy választják a képviselőket."


Gyakorlatilag ugyanúgy, mint egy köztársaságban.


A régi alkotmányú parlamentáris monarchiákban (Hollandia, Dánia, UK, Norvégia, Belgium) elméletileg a törvényhozó hatalom megoszlik a korona és a választott parlament között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parlament tagjai hűséget esküsznek az uralkodónak, a királynak pedig mindent alá kell írnia, amit a parlament megszavaz, különben sosem lépne a törvény hatályba.


Az újabb, modernebb alkotmányú parlamentáris monarchiákban (Spanyolország, Svédország, Japán) az uralkodónak nincsen névleges törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalma, ki van mondva a népszuverenitás. Svédországban még a törvényt sem írhatja alá.


A legtöbb parlamentáris monarchiában a fékeket és az ellensúlyokat felsőházzal, vagy olyan választási rendszerrel hozzák létre, ahol állandó koalíciós kényszer van. Az uralkodó nem politikai aktor.

2021. nov. 6. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!