Miért mondják sokan azt, hogy a kapitalizmus jobb mint a kommunizmus?

#40

"Amit írsz, annak semmi köze a közszolgáltatásokhoz."

Bizony nincs, mert eleve a szolgáltatásokról volt szó, nem a közszolgáltatásokról. Olvasd vissza.

#42

Igen, de mi en bloc a szolgáltatásokról beszéltünk eddig, legalábbis az írás alapján én arra következtettem.

Mi a baj a profitorientált szolgáltatásokkal? Pl. a távközlés elég széles körben elterjedt, jellemzően magánkézben van, és nem megfizetetlenül drága.

Egyébként én azt gondolom, annyira nem beszélünk el egymás mellett; a kapitalizmus alatt én nagyjából azt a rendszert értem, amely jelenleg működik a nyugat nagy részén, némi szociális intézményrendszerrel és ellátórendszerrel vegyítve; ami az USA-ban megy pl. egészségügy-szinten, az számomra már "vadkapitalizmus".

A kommunizmus viszont végképp felejtős, egy halott ideológia, amelyet korcs rendszerekkel próbáltak megvalósítani, és kivétel nélkül elnyomásba fúlt; egy működő szocializmus pedig piaci alapon működő szolgáltatások nélkül szintúgy elképzelhetetlen számomra.

En bloc a szolgáltatásokról beszéltünk, amibe beletartoznak a közszolgáltatások is, amelyeknek az árai - legalábbis ha rendesen működtetik - a piaci egyensúlyi ár alatt vannak.

A profit-orientált szolgáltatásokkal két fő probléma van. Egyrészt drágábbak, így sok területen sokak számára nem is elérhetőek, másrészt a mögöttük levő mechanizmus is bajos. Mivel néhány tulajdonos gazdagodása a legfőbb céljuk, ellentétben állnak az emberiség hosszú-távú érdekeivel. A külső szabályozások, ahogy azt nagyon sok esetben látjuk, nem elegendők. Ahogy a sorozatos emissziós botrányok során is láthatjuk, a szupergazdagoknak sosem fog az érdekében állni semmilyen társadalmi érdek, ők csak a saját meggazdagodásukat, a saját profit-érdekeltségeiket tartják szem előtt, egy környezetvédelmi beruházás számukra költség. Hogy az emberiség 100 év múlva belepusztul a felelőtlenségükbe, az őket nem érdekli. Őket csak a saját, rövid-távú érdekeik érdeklik. Hogy utána mi lesz, arra ők magasról tesznek. Ahogy a Volkswagen most akarja kitelepíteni a gyárait keletebbre, miközben szerződés kötelezi őket a munkahelyek garantálására. Ők mégis próbálnak kibújni ez alól. Nem elegendő kivülről szabályozni őket, a vállalatokban egyszerűen belül kell lennie a társadalmi érdekeknek.

Az USA-val kapcsolatban egyetértek, egyébként nem csoda, hogy a Medicare for All-hoz hasonló kezdeményezéseket ott is a szocialisták próbálják keresztülvinni (ha nem lenne tele liberálisokkal, kékbe öltözött republikánusokkal a Demokrata Párt).

Nyugat-Európa megítélésében is egyetértek, de ezt nem nevezném kapitalizmusnak, ahogy ők maguk sem igazán nevezik ezt annak. Sok a kapitalista mechanizmus, túl sok is. De önmagát a rendszert egy 19. századi rendszerrel leírni már elég meghaladott. Kelet-Európában persze ez azért más, mert itt az volt a narratíva, hogy Keleten van a szocializmus, Nyugaton meg a kapitalizmus. Csak erről elfelejtették megkérdezni a szomszédban mondjuk Kreisky-éket... Így igazából minden, ami nem olyan, mint amilyen a Keleti Blokk volt, azt Kelet-Európában hajlamosan "kapitalizmusnak" nevezni, ami összességében nem az, pontosabban, csak részben az.

Ami a kommunizmust illeti, az egyéni kezdeményezések korlátozottsága miatt kevésbé innovatív, bár ugye a kérdező sem a kommunizmusra gondolt a TB-vel és a szociális programokkal, hanem a szocializmusra. A kapitalisták azért el tudják érni azt, hogy néhány emberöltő múlva az ősközösség szintjére essen szét a civilizáció, rövid időn belül két mini-válsággal ezt azért már előrejelezték, és hol van még a klímaválság. Bár addig is be tudnak még párszor mindent dönteni (bár általában saját magukat döntik be, az államok és a közszolgáltatások vészelik át leginkább a válságokat, és a szövetkezetek is sokkal ellenállóbbnak bizonyulnak: [link]

"A profit-orientált szolgáltatásokkal két fő probléma van."

"Egyrészt drágábbak, így sok területen sokak számára nem is elérhetőek"

Drága a háromezer forintos korlátlan internet? Ne már...

"Mivel néhány tulajdonos gazdagodása a legfőbb céljuk, ellentétben állnak az emberiség hosszú-távú érdekeivel. [...] a szupergazdagoknak sosem fog az érdekében állni semmilyen társadalmi érdek, ők csak a saját meggazdagodásukat, a saját profit-érdekeltségeiket tartják szem előtt"

Két dolog van, ami láthatóan nem zavarja meg az ehhez hasonló gondolatmenetedet:

1) Rengeteg szolgáltatás ára nem a szupergazdagokat gyarapítja, mint pl. a fodrászod, a pszichológusod vagy a gyermeked nyelvtanáráé.

2) A legtöbbet a szupergazdagok adakozzák. Az ő pénzük nélkül rengeteg innováció (az emberiség jólétére van hatással) nem jött volna létre, vagy csak sokkal lassabban, forráshiány miatt.

Az az érzésem, hogy az érem csak egyik oldalát szemléled.

Nem is az internetre gondoltam. Hanem mondjuk a tüdőgondozóra, ahova kisgyerekként jártam. Ha nem szocialista alapon működne - persze azóta már lehet, hogy kivéreztették/leépítették -, ma is ugyanúgy hullanának a gyerekek, mint 100 évvel ezelőtt.

Az 1)-es pont: nem a kistőkére gondoltam. Kisiparosok a Kádár-rendszerben is működtek, a ma ahhoz hasonló rendszerekben, például arab országokban működő ba'ath-rendszerekben is ugyanúgy működnek. A kistőkét és a nagytőkét nem is lehet összemosni, egy alapvető szemléletbeli hiba, hogy a kisvállalkozó azért ujjongjon például a for-profit gyógyszeripar pofátlanságán, mert elvileg egy csónakban eveznek. Hát nem. Nagyon nem. Ahogy a fodrász vagy a pszichológus vagy a nyevtantanár is ugyanúgy megszívja, amikor a bankokat vagy bármely másik, önmagát bedöntő iparágat mentik ki az ő pénzéből (osztalékot persze nem fog kaptak a hozzájárulásért). A kistőke és a nagytőke elementáris érdekellentétére egy jó példa: [link]

2) Ha az a pénz nem a szupergazdagoknál lenne, ugyanúgy mehetne innovációra, adakozásra, sőt, az államok (tehát a fodrászok, pszichológusok, nyelvtanárok) sokkal többet adnak a nagytőkének, mint amennyit a nagytőke "adakozik" olykor-olykor, hogy ettől hasraessünk, elaléljunk, és naiv módon a gazdagok imádatának naiv és bizarr hibájába essünk.

Akkor pontosítsd kérlek, hogy mikre gondolsz, mert roppant módon félreérthető.

"Ha az a pénz nem a szupergazdagoknál lenne, ugyanúgy mehetne innovációra, adakozásra"

MehetNE, csak nem biztos, hogy úgy döntenének az államok, hogy arra menjen.

Egy szupergazdagot nem köt a választópolgárok akarata, nem tartozik elszámolással senki felé, hogy miért ezt vagy amazt az innovációt támogatja.

Sokszor nem lehet előre látni az eredményeket és a hatásokat sem, mert kísérletjellegű a projekt. Egy állam nem feltétlenül mer ilyenbe belevágni, hiszen könnyen a szemére vetik, hogy eltékozolta a rábízott (adófizetői) pénzt.

"ettől hasraessünk, elaléljunk, és naiv módon a gazdagok imádatának naiv és bizarr hibájába essünk."

Szerintem reálisan gondolkodva nem kell imádni senkit, hasraesni előtte sem. Mint ahogy általánosítva megvetni és utálni sem kellene.

#48

Sejtettem, hogy előítéletektől terhes vagy.

Jó éjt!

Ez tények alapján alátámasztott utóítélet. Ha bedőlnek a vállalataik, valahogy sosem elitista szalonokhoz szaladnak mentőcsomagért, hanem mindig az államokhoz futkosnak, hogy aztán a fodrászok, tanárok pénzéből mentsék ki őket. Ami szintén nem nagyon mókás, az az életvitelük által okozott luxusfogyasztás. A leggazdagabb 10% luxusfogyasztása felelős a károsanyag-kibocsátás legalább feléért, amit 2015-ös kutatások mutattak ki, azóta még riasztóbbak a tendenciák.

[link]

[link]