Ki mennyire értékes ember a társadalomban?
Érdekelne sokak véleménye a következő témával kapcsolatosan. Szeretnék normális vitát és nem veszekedést a témában. Ezért kérném a válaszadókat, hogy mielőtt csípőből adnának választ, alaposan gondolják végig, amit leírnak
.
Szóval: Egymásnak ugrunk ilyen-olyan témákban és minden tábor rajongója esküszik az "igaz" útra. Ugyanakkor előttünk álló hétköznapi példákból nem vesszük észre, hogy ellent mond az, amiről beszélünk és az amit teszünk.. A nyilvánvaló kérdések-válaszok sokszor előttünk állnak.
Amikor az utcán sétálok sokszor látok kirittyentett nőket-férfiakat vegyesen, kezükben több 100 ezres telefonnal (sokszor rendkívüli butaságokról beszélgetnek, hangosan), vagy magyarul beszélő aranynyakláncos, több 10 milliós autókkal járó sittes, visszaesőket, segélyből "élő" Adidas, Nike, Cassone, stb márkás cuccokba (százezres tétel) öltöző fiatalokat, akiknek unalmukban az a dolguk, hogy járókelőket zaklassanak...stb.
Elgondolkodtam azon, hogy vajon ebben a gazdasági helyzetben ki mennyit tesz a közösbe, milyen értékeket állít elő és havi "munkájáért-teljesítményért" mit fizetnek neki kézbe. Azaz miből kell megélnie úgymond. Csak engem zavar ez a kifordult értékrend vagy másokat is?
Sok irodai semmit tévő öltönyös van, aki a semmittevésért kap havi 200-400 ezret. Milyen értéket, vagy munka teljesítményt, konkrétan előállított produktomot tesznek le a M.o. össz: termelésben?
Természetesen kivétel ez alól az, aki valós, felelősségteljes munkakört végez, emberek életéért, azok logisztikai munkájáért felelős, amivel valósan befolyásolja egy kivitelezés menetét, befektetésért stb.
De azt azért senki nem hiszi el, ugye, hogy "hát hiszen minden irodás, öltönyös hölgy-Úr nap, mint nap ezt teszi konkrétan" és munkájuk mögött érték is van? Több helyen dolgoztam, megfordultam, mint kivitelező, szellemi-fizikai munkát végző szaki és tudom miről írok. Beleláttam irodai munkavégzésekbe, internetező-telefonálgató vezetőket láttam lazán havi fél millát keresni. Tehát részemről nem előítélet mindez sokakkal szemben, hanem megtörtént és valós tapasztalat alapján mondom ezeket.
Úgy veszem észre, hogy a 30-40-es korosztályunknak kellene valami csodát tennie, de sok a társadalomban élősködő és kevés a valós szolgáltatást, terméket előállító munkás ember, akinek a jövőt kellene "megcsinálnia". Hogyan lehet így kimászni abból a helyzetből, amiben most állunk és milyen konkrét indokot tud a felső vezetés mondani nekünk, hogy ne külföldön képzeljük el életünk hátralévő részét? Mert eddig csak ígéreteket hallottunk, de a hétköznapok nem igazolják őket. Bűn tehát vágyni az emberhez méltó életre?
Érdekelne a véleményetek. Pozitív, negatív is. Köszönöm.
válasza: válasza:"Ki mennyire értékes ember a társadalomban?"
Értékes: az, aminek magas az értéke. Minek van értéke? Annak, amiért fizetnek, amit el lehet adni. Tehát az áruknak. Az ember nem áru, ennek megfelelően nincs értéke. Tehát a kérdés rossz, vagy pedig aki feltette, az a rabszolgaság híve (a rabszolga olyan személy, akit nem személynek, hanem árucikknek tekintenek, ennélfogva tulajdonolni lehet és forgalomba lehet hozni, ennek megfelelően neki valóban van értéke).
Az embernek nem értéke, hanem méltósága van, és az emberek méltósága egyenlő, amennyiben mindenki pontosan ugyanannyira ember.
Lehet, hogy a kérdező persze nem a rabszolgaság híve, vagy nem tekinti az embereket lemérhető, adható-vehető tárgyaknak, de akkor nagyon pontatlanul fogalmaz.
Tarthatja igazságtalannak a jövedelmek eloszlását, ám akkor megkérdezném, hogy mi szerinte az igazságos elosztás, mi alapján kellene kiosztani a jövedelmeket, és ki osztaná ki és milyen jogon.
Lehet kritizálni a fennálló helyzetet, de egészen addig érdektelen, amíg megoldást, alternatívát nem mutat valaki - kritizálni a legkönnyebb.
A helyzet az, hogy van alternatíva, még ebben a pénz orientált és pénzre, értékre épülő társadalomban is. Ezt egy másik fórum. Csak azt érdekek miatt nem szponzorálják. Nem tudom szebben feltenni a kérdést, mivel nem vonhatom magamat ki a jelenleg működő rendszer alól. Ezért volt szükséges "nem jól" feltennem a kérdést. Amúgy mivel egyéniségek vagyunk, így mindenki másként közelíti meg ugyanazt a dolgot és lényegét tekintve talán ha akarjuk ugyanúgy vagy legalább is hasonlóan értelmezhetjük az adott kérdéseket. Az érték számomra az, hogy emberként (úgy is viselkedve) segítjük e, hogy mások is boldogok legyenek, boldoguljanak, vagy inkább önösen a saját jólétünkre koncentrálunk e?
Az nincs jól, hogy sokan nem veszik ki a részüket a közösből, s mégis rengeteget kapnak érte ( a mai értékek szerint), majd ők, akik nem dolgoznak, eldöntik, hogy kinek mi jár. A társadalmakban mindig vannak bölcsebb és valóban jóindulatú emberek, akik tudják, mit jelent cselekedni, dolgozni, értéket teremteni. Egy Ács meg tudja ítélni, hogy egy tető megalkotása milyen erőfeszítést igényel, egy ügyvéd soha. (bocs)Semmi sem tökéletes, azonban a jelenleginél több fokkal igazságosabb volna, ha az aktív, tevékeny emberek adnának iránymutatást arra vonatkozólag, hogy a jelenlegi rendszerben a munka értéke mi, illetve a gyakorlatban hogyan lehet hatékonyabban működtetni a jelenlegi rendszert. Ha tőlünk nyugatabbra értékelik a szak- munkát (értékteremtést) akkor idehaza a szak és a öltönyös semmittevés között miért vannak szakadékok ekkora különbségek a nyakkendő javára? /nem lehet méltósággal megélni belőle/ De legalább is ha már az xy nép nem hajlandó megtenni azt, mit a szemetes bácsi a kukásautóval, legalább busásan megfizetik érte.
A dolgok egyensúlyán múlik az, hogy egy társadalomban tudunk e egymás mellett élni viszonylag komolyabb feszültségek nélkül. Amíg haszontalanságra rengeteg pénz megy el(korrupció, tékozlás pl), addig az értékteremtő emberek a piócaság miatt tengődnek és nyugtalanul alszanak. Akinek van, mindez nem érdekli, de nagyon sok-rengeteg vidéken, de sajnos ahogy látom a fővárosban is lerobbant, nyomorult, méltóságától megfosztott ember "él". Na ez nincs jól. És ha szemellenzősen tovább játszuk ezt a "játékot", akkor előbb vagy utóbb a fertőzés át fog terjedni azokra is, akik eddig ügyet sem vettek arról, hogy léteznek más emberek is. Az érték talán így könnyebben megérthető a kérdésben. Tehát értékes e az, aki mások munkájából élősködik és jogos volna e hasznossá tenni ezeket az embereket a közösségben? Ez érdekelne, hogy így mi a vélemény.
válasza: válasza:"Értékes: az, aminek magas az értéke. Minek van értéke? Annak, amiért fizetnek, amit el lehet adni. Tehát az áruknak."
Ezek szerint, amit te nem tudsz pénzzé tenni, az értéktelen... Gratulálok, elég egy elfajzott vadkapitalista lehetsz... Ha van egy tárgy, ami számodra sokat jelent, számodra ÉRTÉKES, de nem venné meg senki, akkor szerinted az nem érték? Pff...
válasza:Az az értékes tagja a társadalomnak - ha már ezt a szót használjuk, - aki tisztességesen és becsületesen él; akkor is, ha csak havi 60 ezret és akkor is, ha havi félmilliót keres.
Egyébként annak is van oka, hogy egy irodai beosztott jobban keres: fizikai munkát általában mindenki képes végezni, irodait nem.
Persze ez általánosítás, de valószínűleg el tudnál menni kapálni a földekre, viszont képtelen lennél helyt állni könyvelőként, ha nincs matematikai képességed.
Tehát a fizetésben gyakran - ismétlem általánosítás - megmutatkozik a korábban befektetett tanulás, ami így megtérül.
A munka pedig érték, attól függetlenül, hogy mit csinálsz: egy kőműves, aki a házad építi éppolyan értékes munkát végez, mint egy író, aki a szellemi fejlődésedről és szórakozásodról gondoskodik, tehát minden munka mögött van érték.
válasza:08-16 09:01
"van alternatíva, még ebben a pénz orientált és pénzre, értékre épülő társadalomban is."
Az értékre épülő társadalomban hogyan van alternatívája az értékorientáltságnak? Sehogy, maximum kivonulással (kivonulás a társadalomból: tanyára, elmegyógyintézetbe). A másik módszer, hogy valaki nagyon sok pénzt szerez, és aztán nem kell a pénz által zavartatva lennie.
"Az érték számomra az, hogy emberként (úgy is viselkedve) segítjük e, hogy mások is boldogok legyenek,"
A kapitalizmusban pont ezt értik értéken. Az árukat elfogyasztják, hogy "boldogok legyenek", ehhez az árut előbb meg kell termelni. Mivel mindenkinek többféle áru kell és mindenki más árut állít elő, ezért az árukat ki kell cserélni. Értékük arányában cserélődnek ki, ez az áru. Egy használhatatlan árut senki sem vesz meg, nem lesz neki értéke, vagy túl alacsony lesz, ezért a gyártását megszüntetik.
"boldoguljanak, vagy inkább önösen a saját jólétünkre koncentrálunk e?"
Mindenki a saját jólétére koncentrál. Mivel nem akar éhenhalni, sőt, jólétet akar magának, ezért dolgozik. Azzal, hogy dolgozik, mindenki mást segít elérni a jólétet. Az árutermelő modern társadalomban mindenki mindenkinek "segít" (ez az ún. "munka") azért, hogy neki magának biztosítva legyen a megélhetése. Még a bűnöző is segíti embertársait, mert munkát (megélhetést, jólétet) ad a rendőrnek és a bírónak.
"Az nincs jól, hogy sokan nem veszik ki a részüket a közösből, s mégis rengeteget kapnak érte"
KIK? Mint mondtam, a kapitalizmusban még a bűnöző is dolgozik. Még a munkaképtelen beteg is dolgozik, mert ő feladatot ad az orvosoknak.
"Egy Ács meg tudja ítélni, hogy egy tető megalkotása milyen erőfeszítést igényel, egy ügyvéd soha."
Egy ácsnak meg fogalma sincs arról, hogy milyen nehéz lehet megírni egy halálosan unalmas ingatlan-adásvételi szerződést. Persze ez mellékszál, mert amúgy az egész moralizáló gondolatmenet alapjaiban hibás.
"igazságosabb volna, ha az aktív, tevékeny emberek adnának iránymutatást arra vonatkozólag, hogy a jelenlegi rendszerben a munka értéke mi"
Már volt olyan rendszer, ahol erkölcsi normák alapján, "igazságosság" szerint kiosztották, hogy majd a vasmunkás keressen 100 egységet, az irodai dolgozó 60 egységet, a mérnök 120 egységet, a paraszt 80 egységet stb. Az eredmény az lett, hogy egyrészt a rendszer nem volt hatékony, mert eltorzította a piaci viszonyokat, másrészt az orvosok, tanárok stb. korruptak lettek, mert kevesebbet kerestek egy munkásnál, és a bérüket úgy egészítették ki, hogy - hatalmuknál fogva - kenőpénzeket szedtek a páciensektől és a diákoktól. A bürokraták szintén kenőpénzt szedtek az ügyfelektől. Ez volt a Szovjetunió.
"idehaza a szak és a öltönyös semmittevés között miért vannak szakadékok ekkora különbségek a nyakkendő javára?"
Azért, mert a késői modernizáció és az azt befagyasztó szocializmus utóhatásaként Magyarországon még mindig feudális maradványokkal van terhelve a gondolkodás.
"az értékteremtő emberek a piócaság miatt tengődnek és nyugtalanul alszanak."
Nem, az értékteremtő emberek nyugodtan alszanak, mert holtfáradtak, ugyanis a tulajdonosok és menedzserek gondoskodnak róla, hogy ki legyenek zsigerelve :)))
"Tehát értékes e az, aki mások munkájából élősködik"
Aki fizetést kap, annak a munkája per definitionem értékes. Az, hogy neked mondjuk nem tetszik egy ügyvéd munkája, az egy magánvélemény.
"és jogos volna e hasznossá tenni ezeket az embereket a közösségben?"
Kihajtjuk a menedzsereket a rizsföldekre, mint a Vörös Khmerek? Nem lenne rossz látvány, de a történelem megmutatta, hogy ez nem működő megoldás.
Értem.
Szóval, hogy vannak bűnözők az egyszerűen szólva hasznos a társadalom számára. Igazából én becsülök bárkit, aki becsülettel helyt áll a munkájába, mert, hát ezt egészként kellene felfogni. Mindenkinek megvan a feladata és ha azt jól végzi, működik a világunk. Én az aránytalanságot és a szélsőségeket bírálom, semmi mást. A rendőr meg valószínűleg jobban örülne, ha kevesebb család után, vagy hétköznapi polgár után kellene eltakarítani a vért és talán az lenne a legnagyobb baja, hogy a biciklisekre rászóljon, hogy ne a járdán menjen 40-el, vagy éjjel ne tessék ordítozni stb. Ez kb olyan, mintha a krumplibogarakat védenénk. Milyen jó, hogy vannak, mert lehet permetezni és leszedegetni őket. Mert hát azt az energiát, amit abba fektetünk, hogy a kártevőket eltakarítsuk, biztosan nem fordíthatnánk valami hasznosabbra igaz? :-)
Természetesen az ügyvédekre is szükség van, a managerekre is és a vezetőkre is, de nem ilyen kacifántos és csűrcsavaros módon. És nem ilyen nagy számban. Nekem azzal az ügyvéddel vagy öltönyössel van értékrendi problémám, aki óránként 20 ezret keres és amikor felújíttatta a lakását és azt mondják neki, hogy 300 ezer, akkor húzza a száját, hogy nincs pénze.
A "lent" lévő munkásokat is legalább olyan szinten meg kellene fizetni, hogy ne azzal foglalkozzon, hogy ő éhen hal, míg a másik a bűnözői életmódjával a törvény és társadalmi jó ízlés ellen maximális jólétben él. Az érték a szellemi-lelki-fizikai harmónia szerint értendő. Bízom benne, hogy pár 100 év múlva lesz is esély erre. Addig meg kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!