Mit szólnátok ehhez az új rugalmas nyugdíjkorhatár számítási rendszer bevezetéséhez?
A lényeg az lenne, hogy meghatározzuk a társadalom legidősebb tagjainak milyen arányát tudjuk támogatni anyagilag nyugdíj formájában. Tehát eldöntjük, hogy a gazdasági a legidősebbek 20%-át vagy 25%-át 30%-át tudja finanszírozni egy évben. Ez akár évről évre is változtatható, annak függvényében, hogy éppen, hogy teljesít a gazdaság vagy éppen mennyi támogatás érkezik az Európai Uniótól esetleg van-e valami olyan vészhelyzet ami miatt a költségvetésnek több pénzre van szüksége(árvíz, bevándorlási vészhelyzet, választás). Aki már nyugdíjban van annak természetesen nem kell visszatérnie a munkaerőpiacra, ez mindig azokra vonatkozik akik éppen nyugdíj előtt állnak.
Ha ezt a százalékos arányszámot meghatároztuk akkor évenként/félévente/havonta összesítjük, hogy mennyi az ország lakossága és korcsoportok szerinti eloszlása, ez alapján pedig könnyen kiszámolható, hogy kik lesznek akik nyugdíjba vonulhatnak és adott évben mennyi lesz a nyugdíjkorhatár.
Szerintem ez azért is lenne jó, mert tulajdonképpen az örökkévalóságig finanszírozhatóvá válna a nyugdíjrendszer, mert nem lenne a nyugdíjkorhatár kőbe vésve, hogy akkor most 65 vagy 64 év, hanem flexibilis lenne és folyamatosan változna. Amikor nagyon sok az eltartott korosztályba tartozó akkor automatikusan emelkedik, ha éppen kevesebben vannak az eltartottak akkor pedig flexibilis módon csökkenhet is.
válasza: válasza:
válasza:Ez gyakorlatilag most is így van, sőt...
2000-ben a gazdaságilag aktívak aránya 53% volt
2018-ban a gazdaságilag aktívak aránya 63% volt.
Ebben benne vannak persze a 15 alattiak is, de azért látszik a tendencia: egyre kisebb a nyugdíjasok és fiatalok aránya. 2000-ben a nyugdíjkorhatár 60 körül volt, most már 65.
válasza:A törvényeket nem lehet visszamenőleg meghozni. Azt, hogy mikor mehetnek majd nyugdíjba az emberek és milyen feltételekkel, azt hosszú idővel azelőtt kell törvénybe foglalni, hogy nyugdíjba mennének. Ezért volt a nyugdíjkorhatár emeléséről döntés még 1997-ben. Az akkori mszp-szdsz kormány (nem a fidesz!) hozott új nyugdíjtörvényt, amiben előre eldöntötték a korhatár emeléseket folyamatosan növekvő értékekkel, a végén hogy aki 1957-ben született az majd csak 2022-ben mehet nyugdíjba 65 évesen. A legalacsonyabb nyugdíjkorhatár emelést is csak 10 évre előre határozták meg, nem közelebbre.
Azóta csak két változás volt a korhatárban, az egyik a korengedményes nyugdíjak eltörlése és járulékká átminősítése a 2013-as változtatással és a nők 40, amivel a nők az öregségi nyugdíj korhatárnál korábban is elmehetnek nyugdíjba ha van ledolgozott 40 évük.
A nyugdíj egy véglegesen meghatározott járandóság, nagyon nem mindegy hogy valaki hány évig dolgozik előtte, mert annak függvényében számolják ki. Nem lehet a nyugdíjrendszert pár évente változtatni, az nagyobb károkat okozna mint amennyi hasznot hozna a társadalomnak. Senki nem tudná megmondani előre sem a munkavállalók közül, hogy meddig fognak dolgozni, sem a munkaadók közül, hogy mikor várható hogy új embereket kell felvenniük, mert mások nyugdíjba mennek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!