Orbán Viktor miért nem vállalja a vitát Timmermansszal?

Orbán senkivel sem vállalja a vitát, ezt tudjuk, mivel az utóbbi két vitát elbukta, Medgyessyvel és Gyurcsánnyal szemben is.

Orbánnak kétségtelenül sok nagy erénye van, de az improvizációs készség, a gyors reakcióidő, a rögtönzés nem tartozik közéjük. Nagyon szuggesztíven és hatásosan mond el előre megírt beszédeket, meggyőzően válaszol előre leegyeztetett kérdésekre, de nem tud rögtönözni.

Nyilvánvaló, hogy az Euro News nem garantálná, hogy előre minden kérdést elküldenek neki, mint ahogy azt sem, hogy nem fogadnak esetleg nézői kérdéseket (ez is szokás). Ráadásul a vitapartner ilyenkor bármilyen, előre le nem egyeztetett témát szóba hozhat, amire esetleg nincs előre felkészülve, vagy nincsen kész, megírt, betanult szövege rá.

De mindez csak formai indok, legalább ekkora problémát jelenthetne a vita tartalmilag is:

Orbán eddig belföldre egy sajátos kommunikációt nyomott, amit Magyarországon a szavazótábora el is fogad, de EU-szinten közröhej tárgyává válna általa. Így olyan helyzetbe jutna, élő, egyenes adásban, hogy választani kellene: hülyét csinál magából az európai tévénézők és potenciális politikai partnerek előtt, vagy a szavazó előtt válik hiteltelenné. Ezt nyilván nem kockáztathatja meg.

Ha az Euro News műsorán olyanokat tolna, hogy Soros György irányítja Európát, meg hogy Brüsszel és Soros egy millió bevándorlót akar betelepíteni Magyarországra, stb., akkor szó szerint Európa bolondjává válna, egyszerűen körberöhögnék. Ezt ő is tudja, emiatt soha nem nyomja a belföldre szánt dumát külföldön, nemzetközi sajtó előtt.

Emellett - és ez a legkellemetlenebb - olyan kínos témák is szóba kerülhetnének, mint a korrupció, a saját veje érintettsége EU-s források szabálytalan zsebrevágásában, a civilek vegzálása, az Akadémia tönkretétele, egyetemek bezáratása, a rabszolgatörvény, a trafik- és földmutyik, a jogállamiság korlátozása, az aránytalan választási rendszer bevezetése, a népszavazás intézményének ellehetetlenítése, a sajtószabadság és médiapluralizmus korlátozása, a gyülekezési jog szigorítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása, fideszes pártpolitikus (a párt etikai bizottságának ex-elnöke) kinevezése a legfőbb ügyészi székbe, az Állami Számvevőszék politikai fegyverként történő bevetése az ellenzékkel szemben, stb.

Ezekre a kérdésekre élő, egyenes adásban kellene válaszolnia, méghozzá európai nézők millió előtt, akik számára ezeket a problémákat nem lehet annyival elintézni, hogy "azér, mer Soros".

A mai korrupciót a 2015-ös migrációs válsággal indokolni egy európai szórású tévécsatornán akkora öngól lenne, ami végképp hiteltelenné tenné az európai és nemzetközi porondon, ahol már amúgy sem áll túl jól a szénája.

Mindezen okok együttesen vezetnek oda, hogy Orbán elmenekül a vita elől ebben az esetben is.

Persze ez így most nagyon kényes neki, hatalmas presztízsveszteség. A belföldi kihívókat azzal intézte ell, hogy "túl kicsi halak", neki "nem tétel", nem áll le apró pártocskák jelöltjeivel vitázni, mert mögötte kétharmad áll.

Ez az érvelés most nem működött volna, mert a második legnagyobb európai pártcsalád csúcsjelöltje hívta őt ki vitázni, aki mögött szavazók tízmilliói állnak, sokkal több voks mint amit Orbán valaha kaphat Magyarországon.

Gyakorlatilag egy Európai csúcsjelölt tisztelte meg egy tíz milliós kicsi ország, a saját pártcsaládjában épp felfüggesztett pártjának miniszterelnökét azzal, hogy hajlandó vele vitába szállni, eszmét cserélni.

Erre Orbán most nyilván nem mondhatta azt, hogy "nem tétel", ezért összeszorította a fogát, lenyelte a gőgjét, és a saját kicsinységére hivatkozva táncolt ki a vitából, mondván, hogy ő nem a csúcsjelölt a Néppártban, vitatkozzon helyette Weberrel Timmermans, ha akar.

Hatalmas arcvesztés, de még mindig ezt érezte kisebbik rossznak, mint a tényekre való, élő egyenes adásban történő reagálás kényszerét.

"Vagy te tudsz mondani olyan fideszes politikust aki bárminemű érdemi egyeztetésbe tárgyalásba vitába vagy csak vegyes kobferenciára leülne?"

Azért van egy pár példa rá... Lázár János, Szíjártó Péter mondjuk. Megtörtént esetek.