A magyar állam pénze, az a mi, adófizetők pénze?

#10 nézd már meg azt a szimpatikus eurostat statisztikát, hogy mégis hol mennyibe fáj a gáz meg az áram aztán gondolkozz el, hogy vajon hányszor érvényesült a piaci ár egy monopol helyzetben lévő szolgáltatónál amikor egy nyersanyagnak lefele ment az ára. (érdekes módon románokat, bolgárokat leszámítva akiknek van saját gázuk nem nagyon látok az EU-ban a magyar áraknál alacsonyabbat)

Illetve ha veszteséges akkor azért sírsz, hogy a mi pénzünkből pótolják ki ha nyereséges akkor meg azért, mert a mi pénzünkhöz rakják hozzá? Most akkor döntsd már el mi van. Vagy megint adjuk el a francia közműveknek azzal a felkiáltással, hogy az állam rossz gazda? (a magyar az rossz gazda de ha a nyugat húz le akkor ahhoz már egyből tapsikolunk)

#10

A szokás hülyeség megint?

NEM adják piaci ár felett sem a gázt, sem a villanyt. Egyszerűen NEM MOST VETTÉK meg, tehát az ára nem annyi, mint a mostani piaci ár. A gázt hosszútávú szerződés szerint vették meg és jó ha tudod, kedvenceid, vagy 20 évvel ezelőtti mszp-szdsz kormány kötött meg az oroszokkal ilyen hosszútávú szerződést a gázról. De ha az letelik, akkor sem naponta mennek a piacra friss gázért, hanem megkötik a következő 2-5-10 éves szerződést.

Most nincs benne az árban amit fizetsz, a szolgáltató garantált 8%-os haszna, mint amit ballibjeid korábban a privatizációkor szerződésbe adtak nekik.

A rezsicsökkentéskor még azon sírtatok, hogy jaj, csődbe fognak menni a szolgáltatók, mindenkit kirúgnak mert nem lesz elég a bevétel a fizetésekre, elmaradnak a fejlesztések, nem lesz karbantartás mert nem lesz miből, olyan alacsony lesz az ára. Most meg az a sirám, hogy miért nem még kevesebb az áruk? Hát nem jött be, attól mert szeretnéd, még nem felejtünk.

Kérdező

Az, hogy a "magyar állam pénze" pontosan olyan, mint egy részvénytársaságnál a "cég pénze". Nincs olyan a valóságban, hogy a cégnek van pénze, mert az a részvényesek tulajdonában van, tehát minden amit ezen a néven neveznek, az valójában a részvényesek pénze. Ha veszít a cég, akkor a részvényesek veszítenek, ha nyer, akkor a részvényesek nyernek vele.

Az állam esetében Te és minden állampolgár együtt a részvényes, vagyis a tulajdonos. Közben persze vannak alkalmazottak akik működtetik - ők a kormány, a parlament, az államigazgatás és az állami cégek dolgozói, akik kapnak fizetést a munkájukért.

Az államnak többféle bevétele van: adók, járulékok, állami cégek bevétele, uniós források, vámok, meg apróbbak, mint bányászati jog díja stb. De kiadása még több van, a teljes ország működtetése: utak, világítás, közigazgatás, oktatás, rendőrség, egészségügy, határvédelem, élelmiszerbiztonság, piacfelügyelet, közlekedés, stb. stb.

Szögezzük le, a mai viszonyok annyira torzak, hogy abból semmiféle értelmes következtetést levonni nem lehet. Nem is érdemes.

Induljunk ki a kérdező államelméleti kérdéséből.

Az állam fokozatosan jött létre, mégpedig egyetlen célból. Az ember tudatos lény önálló akarattal és cselekvéssel. HA pedig elég sok ember jön össze, akkor szükséges ezek egymás közötti viszonyait szervezni. Ezt teszi elvileg az állam. Néha törzsi formában, néha feudális formában vagy királyságban, esetleg egy modern mostani formában.

Ahhoz, hogy az állam emberek viszonyait szervezhesse, intézményekre van szüksége. Az intézmények ügyeket intéznek a minisztériumtól az adóhivatalon át az iskolákig és a közegészségügyi hivatalig.

Érték úgy keletkezik, hogy valaki valamit létrehoz. Többet,m int amennyire szüksége van, és ezt a többletet eladja azoknak, akiknek ilyenre szükségük van, de nincs nekik. Ez a kereskedelem, ami szintén egy bonyolult szervezet, ismét az emberi viszonyok szervezése céljából (itt például az adás vevés szervezésére). Ennek megkönnyítésére találták ki a pénzt. Pénze tehát annak van, aki értéket termel, senki másnak.

Az állam alapesetben nem termel értéket, hanem szolgáltat. De ez is munka, emberek végzik, akiket ezért illik megfizetni.

Az egész folyamatot itt nem lehet leírni, sok oldalas könyv lenne, ha minden mai részletét le akarnánk írni, sok kötetes. Tehát csak a mai helyzet lényegét lehet leírni, az előbbi okok miatt alakult így.

Az állam, mint szervezet ugyanazt csinálja nagyban, mint egy családban a költségkészítő. Vegyünk egy időegységet, jellemzően egy évet. Fel kell mérni, miféle munkák vannak, hány ember végzi, mennyi munkát végeznek és ezért mennyi fizetséget érdemes adni. Fel kell mérni, hányan dolgoznak az államapparátusban és hányan termelnek (mindegy, hogy vállalatnál vagy egyénileg). Pénz annyi lesz, amennyi értéket előállítanak (és eladják valakinek). Ezt osztják szét, egy része a termelőknek megy, másik észéből anyagot vásárolnak, közlekednek, szállítanak, harmadik részéből az állam munkáját fizetik. Amikor ez megvan, ki lehet számítani, hogy milyenek az arányok, ennek alapján meghatározzák az adókat. Az adót csak az tudja fizetni, aki értéket termel, mert pénze neki van. Ennek egy részét odaadja az államnak azért, hogy szolgáltasson neki infrastruktúrát, csináljon neki közlekedést, iskolát, kórházat, szervezzen oda embereket, akik elvégzik az ottani munkát. Az adóval ezt fizetjük meg. Aki tehát adót csal, saját magát csapja be. Kevesebbet fizet az államnak, az meg cserébe lezülleszt bizonyos dolgokat, ami neki kell, hiszen nincs elég pénze rá.

Itt érdemes figyelembe venni, hogy akkora pénzekről van szó, amelyben egy ember adócsalása nem okoz gondot. De ha milliók teszik ilyen olyan formában, akkor ez az állam zülléséhez vezet, az meg a társadalom zülléséhez. Kicsit bonyolultabb, de például az USA-ban ezért lehet több börtönt kapni egy nagyobb adócsalásért, mint akár egy gyilkosságért. Egy gyilkosság egy embernek végzetes, egy nagyobb adócsalást szívesen utánoznak sokan, és az már millióknak rossz, ráadásul nehéz megállítani.

Egy mai nagy országban ezt a pénzt sokféleképpen szedik be. Egyik fontos dolog a sokféle adófajta. De van egy másik hasonlóan fontos rész, ez a járulék. Ez szervezési kérdés. Az adót az állam közvetlenül szedi be egy központi helyre, innen osztják központilag szét. A járulékot egy intézménynek fizetjük, az ottani szolgáltatásért, és emiatt ez az intézmény kevesebb adót kap. Például egy útlevél kiállítása 5-10 ezer forint. Ezt járulékként fizetjük az önkormányzatnak, az meg elkészíti, adminisztrálja, nyilvántartja stb. Ezzel nagyjából az ezt a munkát végzők fizetsége meg is van, az adóhivatal az önkormányzatnak ennyivel kevesebb adót utal ki a fenntartásra.

Tehát a lényeg: ha nem fizetnénk adót, becsukna az állam, nem lennének hivatalok, rövid időn belül káosz lenne, amit persze kihasználnának azok az országok, ahol fizetnek adót és nincs káosz. Röviden szólva, az ilyen ország elég rövid időn belül felszámolódna.

"#9 hogyne emelnék? Vagy is tartják? A közművek vastag profitot termelnek, mióta jóval a piaci ár feletti áron adják a gázt a lakosságnak. BKV, MÁV titpikus pénznyelő, káder temető."

Úgy tűnik neked halvány lila gőzöd sincs a dolgokhoz.

Lehet még hitelt felvenni más államoktól, bár az igazából nem saját pénz, bár most hirtelen elköltheti, de a tartozást vagy az adófizetők, vagy újabb hitel segítségével lehet fedezni.

Vannak még EU-s támogatások, meg ha nem konkrétan a magyar államra fókuszálunk hanem az államokra általában, fejlődő országokban vannak mindenféle ENSZ-hez vagy egyéb szervezetekhez köthető segélyprogramok.

Illetve fontos adalék még, hogy a "mi, adófizetők pénze" ne csak az egyszeri állmpolgárt jelenti, az állam adóbevétrelében hangsúlyos szerepe van a cégeknek is, például az összes multi akinek itt van irodája, régiközpontja, gyára, kutató-fejlesztő laborja, összeszerelő műhelye, az adózik az államnak, jelentősen többet mint KisPista kukásbácsi a minimálbéréből.

#11 megnéztem, a magyar gázár középmezőnyben van az EU-ban, annak ellenére, hogy a kúrmány a rezsicsökkentésre veri magát (gázár kj/forint ára szinte pontosan annyi mint a "rezsicsökkentés"előtt, és azóta is csak csökkent a piaci ár.

[link]

[link]

[link]

Ha nyereséges vaylami, nem a mi pénzünkhöz adják hozzá, hanem szétosztják a haverok közt. A magas rezsidíjakon speciel a garancsi kaszál.

Igen, az állam kataszrofális gazda, ez a magyar államnál mindig így volt, ami állami az általában xar, pazarló, nem hatékony, és drága.