A legtöbb híres magyar ember valójában nem is magyar származású volt?

Harry Houdini pedig jiddis családban született Weisz Erik néven, nem tudom beszélt-e egyáltalán magyarul, de nem sok köze volt a magyarokhoz, nem is tartotta magát magyarnak szerintem.

Az Árpád-háziakat nem tudom hirtelen, de olvastam pár helyen, hogy türk eredetű dinasztia volt, az ország neve is sokáig Turkia volt külföldi forrásokban. A 9. - 10. századból származó és az Árpád leszármazottaihoz köthető nevek kivétel nélkül türk eredetűek. Az egyetlen finnugor eredetű személynév a krónikákban Levedi (Megyer törzs vezére), akit azonban a krónikák szerint az Árpád-ház fosztott meg hatalmától és vette át az irányítást a törzsszövetség felett (Tarján törzs vezéreiként)

1.

"A munkácsi római katolikus plébániahivatal keresztelési anyakönyvi bejegyzésére utólag rávezették, hogy a magyar minisztérium engedélyével a Lieb családnevet Munkácsyra változtatták. Édesapja Lieb Mihály (1800–1852; gyakran Lieb Leó Mihályként említik, holott a keresztségben csak a Mihály nevet kapta), a 18. század elején Magyarországra költözött bajor hivatalnokcsaládból származott római katolikus vallású sótiszt volt Munkácson, később Ung és Bereg vármegyék táblabírája."

Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága ( [link]

2.

" Harry Houdini 1874. március 24-én, Weisz Erik néven született Budapesten (a Rákosárok út 1. szám alatti házban, ma Csengery utca, VII. kerület), a jiddis anyanyelvű Mayer Sámuel Weiss (1829–1892) rabbi, jogtanácsos és felesége, Steiner Cecília (1841–1913) fiaként. A család Magyarországot elhagyta és kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, amikor Weisz Erik még csak négy esztendős volt; 1878. július 3-án érkezett meg Amerikába, az SS Fresia nevű hajón, várandos anyjával és a négy testvérével. Otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek. Wisconsin államban, Appleton városban telepedtek le és itt nőtt fel. Későbbi interjúiban Houdini ezt a várost nevezte szülőhelyének, tulajdonképpen tagadva ezzel magyar származását azt állítva, hogy 1874. április 6-án született Appletonban. Valódi és hivatalos születési adatai csak 1972-ben, a „The Houdini Birth Research Committee's Report” alapján válhattak ismertté a világ közvéleménye számára."

A forrást tartalmazza maga a szöveg..

3.

"Anonymus tehát nem fejedelemként, hanem mint vezért emlegeti Árpádot. Ennek magyarázata az lehet, hogy gestája egy új haza megszerzéséért vívott csatákról, háborúról szól, amelyre azért volt szükség, mert “Szcítia földje túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával… Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. Ámde a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak végére nem járhat, hacsak vezér és parancsoló nem lesz felette. Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost… Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért – pogány szokás szerint – saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette.” Ez volt az úgynevezett vérszerződés, amely azonban nem Árpádot, hanem az apját tette meg vezérlő fejedelemnek.

Hogy került Árpád hatalomra?

Csakhogy Árpád unokája, Tormás (Termecsü) más történetet mesélt Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak, amikor – úgy 950 körül – nála járt. Eszerint Levedi vezért, a magyarok első vajdáját, akinek előkelő kazár nő volt a felesége, a kazár kagán fejedelmi ranggal akarta felruházni, mivel eddig ilyen rangú vezetőjük nem volt. Ő azonban nem vállalta, mondván, hogy a magyarok egy másik vajdája, Álmos nevű, vagy annak a fia, akit Árpádnak hívnak, alkalmasabb a fejedelemségre. Nos, hogy az Árpád dinasztia úgy került volna hatalomra, hogy a nála esélyesebb alkalmatlannak nyilvánítja önmagát, az nem hihető. Kétségtelen viszont, hogy a honfoglalás hadműveleteit Árpád irányította.

Az egészet pedig az teszi különlegesen érdekessé, hogy az összes ismert magyar vezérnevek közül a Levedi az egyetlen finnugor személynév, a többi mind török."

(forrás: [link]

"1988-ban írt, 1994-ben publikált munkájában Berta Árpád négy törzsnévre teljesen új etimológiát javasolt: kürt 'mellecske', gyarmat 'hát-mögé', jenő 'oldalka', kér 'utolsó'. Ezzel a neveket erőteljesen elvitte a hadrendet ábrázoló rendszer irányába, sőt a törzsszövetség kialakulásának egyes fázisaira is következtetni lehet belőle. A rendszert még egységesebbé tette azzal, hogy a nyék finnugor eredete helyett a kirgiz ǰĕk 'bekerített ágyás, árokpart, szegély, perem' vagy a hasonló jelentésű baskír 'šĕyäk'-ből magyarázza. A megyer törzsnévre pedig az összetett szó helyett pedig egy 'mancser'-'mandzser' átmeneten keresztül egy türk 'bancser'-'bandzser' alakot, végeredményben 'ban jer' „fő hely” alakot javasol, de további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kabar névnek pedig 'orr' jelentését mondja nagy valószínűségűnek.

Végeredményben Berta rendszere a törzsszövetség történetének két fázisát tükrözi egy hatalomváltás miatti átalakulás előtti és utáni állapotot, mindent török etimológiával magyarázva:

kabar 'orr' – a frissen csatlakozott „élen járó” védőtörzs, előőrs a második fázisban

nyék 'sövény – védőtörzs, ami az első fázisban a szövetség határait védte

megyer 'fő hely – az első fázis vezértörzse

kürt–gyarmat 'mell–hát-mögé' – az első fázisban a megyer törzs elő és utóvédje

tarján 'tarχan' – az új vezértörzs, a második fázisban

jenő 'oldalka' – az új vezértörzs oldalvédje

kér 'hátsó, utolsó' – az új vezértörzs hátvédje

keszi 'töredék' – egy régebbi nagyobb törzs maradéka

Ez a hatalomváltás a törzsek között valószínűleg a dinasztiaváltás, amiről Konstantin császár ír A birodalom kormányzásáról című munkájában, amikor leírja, hogy Levedi fejedelem – ezek szerint a megyer törzs feje – átadta a hatalmat Árpádnak – és így a tarján törzsnek."

A megyer törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt. Neve összefügg a magyar nép nevével, de már az őshazában elvált a két név egymástól, és sohasem használták a megyer törzsnevet a magyar népnévvel váltogatva.[1]

"Elterjedt nézet a történelmi irodalomban, hogy a megyer törzs volt a törzsszövetség vezértörzse, pusztán nevük összefüggése miatt. Györffy György szerint azonban a Tarján törzs volt a vezértörzs, mivel az Árpádok, akik nyilván a vezértörzset vezették a Duna két partján telepedtek le, s itt egyedül a tarján törzsnév NEM található meg, a megyer törzsnév viszont a Duna mindkét partján igen (Káposztásmegyer, Békásmegyer).A magyar vagy csatlakozott törzsnevet viselő falvak ugyanis a Géza és István által a születő vármegyerendszer egyes várispánságaihoz rendelt várjobbágyok falvai voltak, akiket az IDEGEN KÖRNYEZETBEN azzal a törzsnévvel illették, ahonnan jöttek."