Ti egyetértenétek ezzel a változtatással?

20#

Nagyon jól látsz két dolgot:

-a mai diplomások 90%-a nem nevezhető értelmiséginek, de a problémák nem az felső- (pontosabban nemcsak ott), hanem a közoktatásban vannak. A ma érettségizettek nem látják át a világot, nincs valódi tudásuk/műveltségük, nem valók a felsőoktatásba. Középiskolába viszont olyanok is bekerülhetnek, akik valójában a másodikosok szintjén vannak.

-a modern világ nem teszi semmissé a lexikális tudást, hiszen a ma emberének is kell, hogy legyen identitása; felelős állampolgárnak kell lennie (ha annyira tudja magát verni a semmit sem érő diplomájára); emellett - részben a felelősséghez is kapcsolódva - kritikusan kell gondolkodnia. Így hiába van Google és Wikipédia, ismerni kell a történelmet és a természettudományokba is bele kell látni (vagy az nem a tudatlanság eredménye, hogy vannak oltásellenesek, kommunisták, nácik stb.?). Az irodalomra egyrészt azért van szükség, hogy ismerjük a kultúránkat; másrészt azért, mert a műveletlen ember sokkal kevésbé empatikus, sokkal erőszakosabb és modortalanabb, mint művelt társai. Azt pedig hadd ne kelljen részletesen kifejteni, miért fontos a magyar nyelvtan.

Abban viszont nincs igazad, hogy a magyar történelem sokkal fontosabb az egyetemesnél. A magyar történelem a magyar identitás és a magyar kultúra miatt tényleg fontosabb a világtörténelemnél, de a világ (politika) eseményeit nem tudjuk értelmezni a világtörténelem ismerete nélkül - és egyébként a magyar történelmet sem. Az pedig, hogy az egyetemes történelem oktatása elsősorban Nyugat-Európa és az amerikai kontinens - elsősorban az USA - történelmét foglalja magában, mindössze azért van, mert ezek jobban befolyásolták a világot, mint Afrika vagy Ázsia (bár Ázsia fontos volt gazdasági és politikai téren is). Ráadásul az európai kultúrához tartozunk, így az identitásunkhoz ez is kapcsolódik.

Kedves Ferenc József, ön azt írta,, a demokrácia támogatottságára nem kizárólag az a magyarázat, hogy ehhez szoktunk." Akkor ön szerint mi lehet még? Intelligens embernek tűnik, szóval tényleg őszintén kíváncsi vagyok rá! Mert én ezen évek óta gondolkozom, de nem sikerült rájönnöm, hogy miért gondolják azt a legtöbben, hogy a többség véleménye az bármilyen kérdésben releváns meg hogy mindenki véleménye fontos? Én azt látom hogy ezt simán csak bekajálják, mert ezt rakták eléjük az asztalra. Ez abból is kitűnik, hogy nem tudják igazából megmondani hogy miért gondolják így, hanem csak a közhelyes lózungokat szajkózzák. Ráadásul a valódi életben ők sem gondolkodnak demokrata módon, hiszen például azzal, hogy a tanár osztájozza a diákot és nem pedig fordítva az mindenki szerint helyes és jó. Ugyanígy ha mondjuk egy konyhán vagy a filmiparban demokrácia lenne,szerintem el tudjuk képzelni, hogy hány étel és film készülne el. De még a politikában sem demokratikusak, mert ha valaki például felvetné hogy tegyük fel állítsuk vissza a halálbüntetést, vagy hogy deportáljuk e a cigányságot MO-ról, arról nem engednék dönteni a tömeget, mert kb tudják mi lenne az eredmény... Tehát ezek szerint ők sem gondolják a népet olyan hű de bölcsnek, de azért papagáj módjára mondogatják, mint valami vallási fanatikus hogy ez az egyetlen helyes út, és aki mást mondd annak természetesen nem lehet igaza.

Az a baj hogy általában nem is értik hogy fordul meg valakinek olyasmi a fejében, hogy lehet alternatívája a demokráciának. És nem veszik észre hogy pont olyanok, mint azok a középkori emberek(akiket egyébként előszeretettel lesajnálnak) akik felháborodtak azon ha valaki mást gondol a világról mint ők. Abban a hitben élnek hogy objektívek pedig rohadtul nem és az a legfájóbb hogy ezt éppen csak ők maguk nem látják. Azt mondják, hogy ez nem jó, mert nem demokratikus,ezzel éppen olyan körkörös érvelésbe esnek mint a keresztények akik a Biblia hivatkoznak bizonyítékként arra hogy a Biblia Isten szava... A demokrácia ugyanúgy egy önkényesen megkonstruált kitaláció, nézetrendszer, mint a fasizmus, kommunizmus, vagy bármilyen más izmus.

Amint írtam, van egyfajta "beállok a sorba" gondolkodásmód, de tulajdonképpen ebbe ids belemagyarázható, hogy sokan - akik a demokráciához szoktak - a demokráciát támogatják, a többi ember meg követi (így közvetetten ez is kapcsolható a megszokás elvéhez).

Próbálok pszichológiai magyarázattal szolgálni: logikus, hogy az emberek többségének tetszik az az irányzat, amely szerint a hatalom a népé, mivel így azt hiszi, hogy van beleszólása a hatalomba, ez pedig (a legtöbb embert) jó érzéssel tölti el, amit általában az emberek szeretnek. Így a demokráciát azért szeretik, mert abban a hitben élhetnek egy demokráciában, hogy van szavuk.

Másik ok a demokrácia mellett a diktatúrákkal szemben való ellenérzés. A diktatúrák általában embertelenek (náci Németország, Szovjetunió stb.), a demokrácia viszont megakadályozhatja a diktatúrát. Ehhez viszont felelősen gondolkodó emberek kellenek.

Szorosan kapcsolódik Churchill megállapítása e második okhoz, mely szerint a demokráciánál jobbat nem találtak ki, pedig Churchill szerint is rossz a demokrácia.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a demokrácia nem jelentette mindig a teljes nép hatalmát, Athénban a lakosság 20%-a sem szavazhatott. De Európa is hosszú utat járt be az általános választójogig. Amikor a választójog szélességéről vitatkozunk, akkor nem kérdőjelezzük meg a demokráciát, csak nem mindenki fogadja el, hogy a nép hatalma az egész nép kezébe juttatott hatalmat jelenti - vagy másik oldalról: a nép hatalma csak az arra alkalmasak hatalmát jelenti, akik (gyakorlatilag) döntenek a többiek helyett is. Ma a demokrácia alatt azért inkább az általános választójogot értjük, pedig nem szükségszerű.